A felfedezés nyomvonalán tovább haladva ráadásul az is kiderült, hogy például a borsógin a búzaginnél 14-ből 12 környezetihatás-kategóriában (globális felmelegedés, erőforrás-kimerülés, emberi toxicitás, stb.) kisebb környezeti lábnyommal rendelkezik - írja a Store Insider.
Az Environment International nevű folyóiratban publikált tanulmány szerint, ha az italt borsóból állítanák elő, a gyártása az eddiginél kevésbé járulna hozzá a klímaváltozáshoz.
A búzával szemben a borsótermesztéshez nincs szükség nitrogénműtrágyára, és a folyamat víz-, illetve légszennyező hatása is kisebb.
Az alternatívának egyik hátránya ugyanakkor, hogy a termesztés területigénye 112 százalékkal nagyobb.
A borsóban mindamellett több a fehérje, mint a búzában, és a zöldségből készült gin előállítása során megmaradt mellékterméket akár állatok takarmányozásához is fel lehet használni.
A brit kutatók szerint a borsógin-gyártás ez utóbbi tulajdonsága a palackozást is beleszámítva bőven kompenzálja az ital szénlábnyomát.