Eltűnhetnek a hentesek Németországból

hentes hús húsipar
Budapest, 2013. szeptember 30. Egy hentes húst szeletel egy Vörösvári úti húsüzletben Budapesten 2013. szeptember 30-án. Más üzletekben előfordulhat, hogy a tőkehús szeleteléséért, vagy darálásáért 50 forintot számolnak fel. MTI Fotó: Marjai János
Vágólapra másolva!
A német hentesek szövetsége (DFV) szerint a hentesüzletek száma országszerte közel felére csökkent az elmúlt két évtizedben. Míg 1998-ban 21 ezer hentesüzletet regisztráltak, addig 2018-ban már csupán 12 ezret – összegzi a BBC.
Vágólapra másolva!

A tendencia különösen hangsúlyos Berlinben, ahol összesen 108 hentesüzlet szolgálja ki a 3,7 millió lakosú várost. A különbség még hangsúlyosabb, ha összevetjük Türingia tartománnyal, ahol mintegy 400 hentes található az összesen 2,15 millió lakosú tartományban.

Illusztráció Forrás: MTI/Marjai János

Ugyanakkor a DFV szerint a németek még mindig lelkes fogyasztói a hagyományos húskészítményeknek.

Az üzletenkénti átlagos éves forgalom az elmúlt két évtizedben több mint 60 százalékkal nőtt, 2018-ban meghaladva az 1,4 millió eurót (454,7 millió forint).

Jörg Litgau – egy berlini hentesüzlet-tulajdonos – véleménye az, hogy a munka egyszerűen elvesztette vonzerejét a fiatalabb generáció számára, annak ellenére, hogy igen jövedelmező. Litgau 1995 óta dolgozik hentesként, napi 14 órában készíti elő a hústermékeket eladásra. Litgau elmondta, hogy még a nagyszülei nyitották a hentesboltot, de valószínűleg vele megszakad a családi hagyomány, amikor majd visszavonul.

Illusztráció Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

– tette hozzá Litgau.

A legutóbbi becslések szerint az ország henteseinek kétharmada több mint 50 éves,

és az utánuk jövő generáció tagjait nem érdekli ez a szakma.

Országos szinten jelentősen csökkent a hároméves hentesképzésben résztvevők száma: míg 1999-ben 10 ezren jelentkeztek, addig számuk 2017-re 3 ezerre csökkent.

– mondta Klaus Gerlach, a berlini hentesszövetség vezetője. 2018 júliusában például bezárt a város egyetlen húsipari oktatási központja, ami 24 évvel ezelőtti megnyitásakor még közel ezer gyakornokot vonzott.

Illusztráció Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Gerlach szerint a jobb fizetés és jobb munkakörülmények sokkal inkább motiválnák a fiatalokat a hentesszakma felé, ugyanis míg egy gyakornok havonta 700 eurót (227 ezer forint) kap a fővárosban, addig az ország más részeiben ez az összeg meghaladja az ezer eurót (324 ezer forint).

A hagyományos hentesboltok működéséhez azonban még nem elegendő a magasabb pénzügyi támogatás.

Hendrik Haase élelmiszer-aktivista és a berlini Kumpel & Keule hentesüzlet társalapítója szerint a szakmában nagy szükség lenne a PR javítására is. Különösen most, mikor a vásárlók tájékozottabbak, és rengeteg kérdésük van az élelmiszerekkel kapcsolatban, miközben a társadalom egyre inkább igyekszik csökkenteni a húsfogyasztását.