Egy szellemhajó felrobbanása hozhat pusztulást a Vörös-tengerre

2019.07.25. 14:19

Felrobbanhat és óriási környezeti katasztrófát okozhat a jemeni partoknál 2015 óta elhagyatottan veszteglő olajszállító hajó, amelynek tartályaiban csaknem 1,1 millió hordó nyersanyag van - közölték amerikai hírforrások az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalára (OCHA) hivatkozva. Ha ez megtörténik, annak beláthatatlan következményei lennének a térségre nézve.

A SAFER nevű olajszállító hajó a Vörös-tenger partjainál fekvő Rász Ísza kikötőjétől nem messze vesztegel, a térség a nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen lázadó húszik ellenőrzése alatt áll.

Szakértők szerint mivel a hajó nem üzemel, a tartályokban lévő úgynevezett inert gázok (biztonsági gázok, amelyek a nyersolajból elillanó robbanékony gázok felgyülemlését gátolják), idővel elszivárognak, ami viszont katasztrofális robbanást eredményezhet, majd súlyos környezetszennyezést okozhat. 

A magas páratartalom és a korrózió is veszélyt jelent. Ahogy az Independent megjegyzi, a tanker ügyére rálátók szerint a helyzet egy "időzített bomba", amelyre ha nem születik megoldás, a hajótestből a vízbe jutó nyersolaj minden idők egyik legnagyobb olajkatasztrófáját idézheti elő.

Az Atlantic Council szakértői jelentésében pedig arra hívja fel a figyelmet: egy eltévedt golyó is elég egy végzetes eseménysorozat beindításához, ami végzetes következményekkel járna az amúgy is súlyos humanitárius válságtól sújtott országban.

Egy kínai tankerForrás: AFP/Imaginechina/Lv Wenzheng

Mit próbál elérni a nemzetközi közösség?

Mark Lowcock, az OCHA vezetője a múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén azt mondta, hogy az OCHA vizsgálócsoportot szeretett volna küldeni az ellenőrzése alatt álló helyszínre, de nem tudta megszerezni az ehhez szükséges engedélyeket.

Lowcock azzal vádolta az Irán által támogatott milíciákat, hogy szándékosan késleltetik a helyzet felmérését, holott tavaly ők maguk fordultak az ENSZ-hez segítségért az ügyben.

Körülbelül a térképen jelölt helyen áll most a sorsára hagyott szellemhajóForrás: Google Térkép

Ugyanakkor, a lázadók kezén lévő al-Maszíra televízió szerint a húszik azt követelik az ENSZ-től, hogy a vizsgálócsoport beengedéséért cserébe  eladhassák a tankerben tárolt olajat, de ez az ellenük bevezetett nemzetközi szankciók miatt egyelőre nem lehetséges. Az OCHA vezetője korábban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a tanker megreped vagy felrobban, a Vörös-tenger part menti része széles sávban szennyeződik majd, az évszaktól és a vízállástól függően pedig  a kiömlött olaj az Adeni-öbölnél lévő Báb el-Mandeb-szorostól egészen a Szuezi-csatornáig, sőt, akár a Hormuzi-szorosig is terjedhet. "A képzeletükre bízom, milyen károkkal járna egy ilyen katasztrófa a környezetre, a hajózási útvonalra és a világgazdaságra nézve" - tette hozzá Lowcock.

Jemeni biztonsági erők semlegesítenek az Al-kaida terrorszervezet által hátrahagyott robbanóanyagotForrás: AFP/Saleh Al-Obeidi
Hogyan lett szellemhajó a SAFER-ből?

Az egyre rosszabb állapotban lévő SAFER egy meglehetősen méretes darab az olajtankerek világában. A 360 méter hosszú, 70 méter széles, 34 különböző méretű olajtartállyal felszerelt monstrum 1976-ban épült, és 1988-ban állt szolgálatba. Ezzel mindenképpen a világ vizeit járó, korosabb tankerek közé tartozik. Teljes kapacitása egyébként 3 millió hordó.

Szellemhajóvá úgy vált, hogy 2015 márciusában a húszik lezárták a tengerparti, olajexportot szolgáló terminált. Ám ha még nyitva is lenne, azt a szankciók miatt továbbra sem lenne értelme használni, hiszen az olaj - elméletileg - nem kerülhet ki onnan. A hajót elhagyta a legénysége, hiszen egy idő után nem kaptak üzemanyagot sem a motorok beindításához, melyek a szakértői feltételezések szerint jelentősen leromlottak az évek alatt. A közeli kikötőt - mely korábban fontos szerepet játszott az élelmiszer és a gázolaj importjában - a kormány 2017 nyarán lezárta, majd a jemeni vezetést támogató, szaúdi vezetésű koalíció is bombázta a térséget, arra hivatkozva, hogy ott a tiltások ellenére illegális olajüzlet zajlik, és feladatuknak érzik e módon elejét venni a tenger és a környezet szennyezésének. Ám valószínű, a légicsapások mögött annak szándéka állt, hogy a húszik felügyelte kikötőből származó bevételeiket visszavágják.

Mekkora károk keletkeznének?

A tanker ügyében levelet írt az ENSZ-nek a jemeni kormány is, ebben ők is aggodalmukat fejezték ki a tankerhajó állapota miatt.

A hajó a polgárháborút megelőzően a jemeni állami olajvállalat tulajdonában állt. 

A tartályaiban lévő olaj értéke akár a 60 millió dollárt (körülbelül 17 milliárd forint) is meghaladhatja. 

Az 1900 kilométer hosszú Vörös-tenger több száz halfajnak ad otthont, tengeri ökoszisztémája pedig különösen érzékeny. A becslések szerinti 1,1 millió hordó olaj tengerbe jutása beláthatatlan következményekkel járna. Csak összehasonlításként: a 30 évvel ezelőtt történt, Exxon Valdez hajó katasztrófája után több százezer tengeri élőlény pusztult el, a környezet ökológiája pedig egy évtized után sem állt helyre. 

Az akkori incidenst minden idők egyik legsúlyosabb olajbaleseteként értékelik - úgy, hogy a tengerbe ömlött olaj mennyisége nagyjából 260 ezer hordó volt. 

Ráadásul nemcsak a szellemhajóként ott veszteglő, vészesen amortizálódó SAFER jelenti a problémát, hanem a húszik akciói az áthaladó hajók ellen. Tavaly áprilisban a lázadók egy 2 millió hordó olajat szállító, szaúdi zászló alatt hajózó tankerre csaptak le. Ugyan az okozott sérülés csekély volt a hajón, így nem kellett tartani környezeti katasztrófától, az eset viszont jól mutatja a jelenlegi krízis jelentette veszélyeket.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Úszó erődök, melyeket szellemhajókká tesznek

A SAFER esete ugyanakkor nem egyedülálló, és ráadásul a szó megszokott értelmében nem is kísértethajó, hiszen, bár nem üzemel, helyzete ismert, nem sodródik céltalanul legénység nélkül, és nem is bukkan fel váratlanul 9 év után, mint egy áruszállító hajó a Távol-Keleten, tavaly ősszel.

Mindazonáltal az igazán rejtélyes szellemtankerekből vagy konténerszállítókból valójában nincs túl sok a világ vizein. Sőt, a legtöbb "szellemhajót" szándékosan teszik azzá. Például Irán, amikor már tavaly, majd idén is azzal próbálkozott, hogy kikapcsolva a tankerek jeladó transzponderét, elrejtse a szankcionált olajszállítmányok valódi útját, a természetesen nem saját zászló alatt közlekedő hajókkal.

De az észak-koreai diktatúra is jeleskedik ebben a törekvésben, és esetében már-már szellemhajóflottáról lehet beszélni, melyet szintén a szankciók megkerülésével folytatott kereskedelemre használnak. Tavaly például egy szénszállító fantomhajót fogtak el az indonéz hatóságok, amely 3 millió dollár értékben szállított szenet, és dokumentumai azt mutatták, hogy Sierra Leonéból indult. Ám a vizsgálatok kiderítették, hogy a jeladó nélkül közlekedő hajó Észak-Koreához tartozik.

A tilosban járó, titokzatos hajók korának azonban könnyen lehet, hamarosan vége. Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a korszerű technológiai megoldásoknak köszönhetően még a világ óceánjain is egyre nehezebb lesz elrejtőzni a tisztességes kereskedelemre és hajóforgalomra vigyázó szemek elől.