Az Európai Központi Bank kezében volt a múlt héten a hangulatszabályozó

2019.07.29. 12:47

Már javában tart a gyorsjelentési szezon, és a piaci szereplők a múlt héten minden aprócska pozitív hírt kedvezően fogadtak, aminek hatására emelkedésnek indultak az indexek. Ám a kedvező hangulatot később az Európai Központi Banktól (EKB) érkezett hírek megváltoztatták.

A hét elején Európában az autógyártók és a pozitív gyorsjelentéseket publikáló nehézsúlyú banki szereplők emelkedése húzta két hetes csúcsra a fő indexeket. Már az is jó hír volt, hogy a meglévő globális kereskedelmi konfliktusok ellenére nem jelentettek "elég rossz" számokat az iparági szereplők, így némileg válságállóbbnak tűnnek a vártnál.

Az EKB derékba törte az emelkedést  

 A legnagyobbat emelkedő német DAX-ot és azon belül az autógyártókat az is segítette, hogy a Daimler bejelentette: egy kínai szereplő ismét bevásárolt a cégbe, 5 százalékos csomagot szerzett a német vállalatban - bár kérdés, ez kinek jó hír.

Az amerikai indexeket szintén az erős gyorsjelentések segítették, többek között az United Technologies és a Coca-Cola is meghaladta a várakozásokat a második negyedévben, és felfelé módosították az idei számaikat, ami az egész iparágnak jó hír lehet. Ezen felül a hír, miszerint újrakezdődnek az amerikai és a kínai fél között a kereskedelmi tárgyalások, szintén elősegítette a piaci jó hangulatot.

Forrás: AFP/Sputnik/Anatoly Medved

Csütörtökön az európai indexek vörösbe fordultak a nap végére, miután az Európai Központi Bank a kamatdöntés után nem volt elég konkrét a lazító lépéseket illetően így "csalódást okozott a piacoknak", annak ellenére, hogy a kamatcsökkentésre is tett utalást - amit eddig konkrétan nem - illetve a mennyiségi lazítás is szóba került újra.

Az EKB elnöke szerint a recesszió veszélye nem fenyegeti közvetlenül az eurózónát és kamatcsökkentésről sem esett szó még, valamint további adatokra van szükségük a jövőbeni döntések meghozatalához.

Pozitív hírt kapott a Richter

 A Wall Street is esett a rekord magasságokból a fenti okok miatt, illetve több amerikai cég is a vártnál gyengébb eredményről számolt be ezen a napon, mint például a Ford vagy a chipgyártó Xilinx, mivel mindkét szektort érdemben érintik a kereskedelmi korlátozások.

A budapesti börze 0,1 százalékot emelkedett az EKB-től érkező hírekre, és ezzel az európai élmezőnyhöz tartozott aznap.

A vezető papírok közül az eddig víz alatt tartott Richter a közel-keleti és afrikai értékesítési lehetőségek kibővítésének hírére 3 százalékot ugrott, ami megmentette a hazai piacot.

A többi részvényre az óvatos lecsorgás volt jelemző, igazodva az európai hangulathoz.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A hetet végül 0,1 és 2,3 százalék közötti pluszban fejezték be az amerikai indexek, a német DAX 1,3, a londoni FTSE 0,9, a milánói börze pedig 0,9 százalékkal zárta magasabban a hetet. A hazai tőzsde vezető indexe azonban nem illeszkedett ebbe a sorba, mert összességében 1,8 százalékos mínuszban fejezte be a heti kereskedést, a magyar vezető papírok árfolyama pedig -3,1 és +1,2 százalék közötti árfolyamváltozással zárták a múlt hetet.

Csúcson a dollár árfolyama

A dollár és az euró csak kis mértékben mozdult el a múlt hétfői kereskedésben, mivel a piacok a két monetáris hatóság döntéseire és kommentárjaira vártak a kamatszinttel kapcsolatban, arról, hogy milyen mértékű csökkentést látnak indokoltnak a fundamentumok alapján. A sort az EKB kezdte meg a múlt héten, és a piac 46 százalékos valószínűséget adott annak, hogy az irányadó kamatráta 10 bázisponttal, -50 bázispontra csökken, méghozzá a központi bank azon törekvésének jegyében, hogy megpróbálja felvenni a küzdelmet a globális kereskedelmi konfliktusból eredő lassulással és a vérszegény európai inflációval.

Forrás: Shutterstock

A hét közepén kétheti csúcsára ért a dollár a fő riválisok ellenében, mivel az amerikai elnök és a kongresszus meg tudott állapodni az adósságlimit újabb – immár örökérvényűnek tekinthető – 2 évvel való kitolásáról, és elhárult az ismételten fenyegető államcsőd veszélye.

A devizakereszt lefele csúszásához az is hozzájárult, hogy az eurót eközben adták a befektetők, mivel arra készültek, hogy az EKB érdemi stimulust jelent be, amit az európai kötvényhozamok is beáraztak már. Az olasz 10 éves papír például 100 bázispont feletti esésnél jár Draghi júniusi "galamb beszéde" óta, de a közös uniós deviza is 2 százalék mínuszban áll azóta.

Változtatásra készülnek Draghiék

 A hét második felében először 1,11-ig tovább gyengült, majd visszapattant és beállt a korábban látott szintre az euró, miután az EKB nem változtatott a kamaton.

Ugyanakkor a központi bank az eddiginél lazább álláspontra helyezkedett, és megnyitotta a lehetőségét egy kamatcsökkentésnek azzal, hogy kommunikációjába az eddigi, "jövő nyárig nem módosul semmi" panel helyett bekerült a „jelenlegi vagy alacsonyabb szinten lesznek a kamatok" tételmondat.

Az EKB elnöke, Mario Draghi szerint újabb eszközvásárlási programra is szükség lehet és az eddigi 2 százalékot el nem érő inflációs cél helyett a 2 százalékpont körüli szimmetrikus ingadozást tartanák indokoltnak, ami szintén agresszívabb lazítási szándékot feltételez az infláció karbantartása és az omladozó európai konjunktúra megtámogatására.

IllusztrációForrás: AFP/Daniel Roland

A forint a régióval egyetemben gyengüléssel reagált az euróval kapcsolatos hírekre, a dollárral szemben pedig az e heti Fed-ülésre való kivárás látszik.

Az EUR/USD végül 0,9 százalékkal mozdult el lefelé a hét folyamán, a hazai fizetőeszköz pedig a múlt héten 0,6 százalékkal gyengült a euróval és 1,4 százalékkal a dollárral szemben, míg a többi régiós deviza szintén mérsékelt ütemben gyengült.