Íme a két leggyakoribb eset, amikor el akarják vinni a pénzét a neten

A nyári hónapokban fokozottan érdemes figyelni az adathalász kísérletekre, hiszen ebben az időszakban megsokszorozódhatnak ezek az esetek. Elég csak a repülőjegy társaságok honlapjait hamisító oldalakra, és az egyéb gyanús kedvezményekkel kecsegtető e-mailekre gondolni. Ha bedőlünk a csalóknak, adataink mellett pénztárcánk is bánhatja az esetet. Az OTP Mobil szakértői összegyűjtötték azokat a figyelmeztető jeleket, amelyekből kiderülhet, hogy áloldalra tévedtünk az interneten barangolva.

Az elmúlt pár évben megszaporodtak azok az esetek, amelyekben illetéktelenek adatokat igyekeztek kicsalni egy-egy cég ügyfeleitől.

A veszély egyre többeket érint, hiszen folyamatosan nő az internetet napi szinten használók aránya a magyar lakosság körében.

2018-ban már a felhasználók több mint 90 százaléka böngészett csaknem minden nap, míg ez tíz évvel korábban a lakosság háromnegyedéről sem volt elmondható a KSH 2006 óta folyamatosan mért "Az internethasználat gyakoriságának megoszlása" adatsora szerint. Látható, hogy az interneten keresztüli tájékozódás, ügyintézés a mindennapi rutin részévé vált – fontos ugyanakkor tisztában lennünk a netezés veszélyeivel is.

Ezek egyike az adathalászat (data phishing). A csalók cégek, intézmények nevében különböző eszközökkel (telefonhívás, e-mail) veszik rá a gyanútlan kártyabirtokosokat, hogy adják meg személyes, valamint bankkártya adataikat. Gyakori eszköz az adathalászatra hamis weboldalak létrehozása is, amelyek egy ismert szervezet hivatalos oldalának tüntetik fel magukat azzal a céllal, hogy a megbízható márkanevek mögé bújva személyes adatokat nyerjenek ki a felhasználóktól. Ezek jellemzően egyedi azonosítók, jelszavak, bankkártya-adatok.

A módszer minden esetben egészen hasonló:

a csalók hivatalosnak tűnő e-mailekkel próbálják rávenni a felhasználókat, hogy a levélben feltüntetett hivatkozásra rákattintsanak, így eljussanak a hamisított oldalra.

Ha követik az ott szereplő utasításokat és beírják kért adataikat, meg is történt a baj.

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a szolgáltatók soha nem kérik e-mailben a jelszó módosítását. Így ha ezt kérik tőlünk egy weboldalon, az árulkodó jel lehet.

Szintén gyanús, ha a tranzakció megismétlésére, avagy egy a megszokottól eltérő összegű számlatartozás kiegyenlítésére szólít fel az e-mail. Kételkedjünk, ha túl általános a megszólítás, ha a levél túlságosan eltér az adott cég megszokott kommunikációs stílusától, illetve ha magyartalanok a mondatok" – mondta el Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezető igazgatója.

Mindig ellenőrizzük, pontosan kinek is adjuk meg a személyes, illetve fizetési adatainkat! Forrás: Thinkstock

Mivel az adatokat egy hamis oldalon keresztül próbálják megszerezni a bűnözők,

úgy is kiszűrhetjük a csalókat, ha az egeret az e-mailben küldött hivatkozás fölé helyezzük, anélkül, hogy rákattintanánk. Így ellenőrizhetjük, hogy az URL cím valóban megegyezik-e az üzenetben megadott hivatkozással.

A hivatalos felületek – szemben a csalók által jellemzően küldött oldalakkal – minden esetben védett oldalakon jelennek meg, amiket a weboldal URL címe mellett egy lakat formájú ikon is jelez.

A leghatékonyabb védekezés, hogy mindig ellenőrizzük a feladó megbízhatóságát, és érdeklődjünk telefonon az adott cég ügyfélszolgálatánál, ha kétségeink támadnak a kapott e-maillel kapcsolatban.

„Az adathalász e-mailek szeretnek ráijeszteni az ügyfélre, és gyors reakcióra szólítják fel őket, esetleg valamilyen fenyegetést is megfogalmaznak (feljelentés, késedelmi díj/kamat fizetése, szolgáltatás szüneteltetése), ha a címzett nem azonnal reagál. Ennek ellenére óvakodjunk az azonnali cselekvéstől, és kérjünk megerősítést az adott cégtől arra vonatkozóan, hogy biztosan ők küldték-e a levelet" – javasolta az ügyvezető igazgató.

A fentiek mellett a böngészőnkben találhatóak adathalász-szűrők, illetve bővítmények is, amelyeket érdemes használnunk. Ezek bekapcsolása segíthet kiszűrni és mellőzni a gyanús és mások által már bejelentett hamis oldalakat: a böngészés során a rendszer értesítést küld, amennyiben ilyen oldalt talál.

Ügyeljen a telefonja és az adatai biztonságára!

A telefonja titkosítása érdekében javasolt, hogy használjon mappa-, adat- és alkalmazástitkosító megoldásokat! Ezek az appok jelszót kérnek a levédett tartalom megnyitása előtt, így biztosítható, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá az adataihoz. Ha gyakran indít online fizetést a telefonjáról, ez a fajta védelem különösen hasznos lehet.

Online fizetések esetében lehetőség nyílik az adatok elmentésére. Ez a megoldás biztonságos, ugyanakkor pár szempontot mindenképpen érdemes betartani:

- Ellenőrizze a fizetőoldal megbízhatóságát, és csak hivatalos oldalakon keresztül indítson fizetést!
- Ne adjon meg olyan személyes adatot, amely nem lehet szükséges egy online fizetési tranzakcióhoz! Fogjon gyanút, ha például a születési idejét, a TAJ számát vagy éppen a PIN kódját kérik!

Mindig erős, mások által nehezen kitalálható jelszót adjon meg, és ügyeljen rá, hogy a különböző felületeken más-más jelszóval regisztráljon! Így csökkentheti annak esélyét, hogy illetéktelenek visszaélhessenek az adataival.

Mindezen óvintézkedésekkel a rutinszerű netezést biztonságossá tehetjük, elősegítve adataink védelmét az online felületeken is.

Összefoglalva, ezek a két leggyakoribb csalástípusok, melyek együttesen is megjelenhetnek:

1. személyes és fizetési adatokat, köztük bankkártya adatokat és internetbank felhasználói és jelszó adatokat kérnek illetéktelenül e-mailben vagy telefonon keresztül, akár egy cég vagy intézmény nevében is
2. hamis weboldalakat hoznak létre ismert márkák (pl. telekommunikációs cégek, internetes cégek) nevében, ahol valamilyen fizetésre próbálják rávenni a látogatókat, akár nyereményjátékra hivatkozva is, vagy gyanúsan olcsó népszerű elektronikai termékeket, például mobiltelefont kínálva

Ha ilyen jeleket tapasztal, szakítsa meg a tranzakciót, ha pedig már kikerültek érzékeny adatok a birtokából, úgy értesítse a fizetési szolgáltatóját és mérlegelje a fizetőeszköz letiltását is!