Titkos jelentések szerint mégis megépül az új kínai-észak-koreai szuperhíd

In this photo taken on January 11, 2018, a four-lane, 350 million USD bridge (L) with a new customs zone is seen over the Yalu river between the North Korean town of Sinuiju and Dandong in China's northeast Liaoning province. - Dandong has bet its economy on trade and investment with North Korea, seeing the benefits of the North's economic growth and rapacious consumption of Chinese products. (Photo by Chandan KHANNA / AFP) / TO GO WITH China-NKorea-Nuclear-Economy, FOCUS by Ryan MCMORROW

Elkészülhet a Jalu-folyón a meglévő Barátság-hidat idővel leváltó új összeköttetés, amely a víz fölött Kínát és Észak-Koreát kapcsolná össze, és alapjául szolgálhatna egy új közös gazdasági zóna kialakításának is. Meg nem erősített hírek szerint ugyanis maga a kínai elnök ígérte meg Észak-Koreának, hogy átvállalja a korábban már elkezdett, majd félbehagyott híd befejezésének költségeit.

Valószínűleg nem túlzás azt mondani, hogy a Kína és Észak-Korea természetes határát jelentő Jalu-folyón átívelő Barátság-híd az egyik legfontosabb ilyen létesítmény a világon. Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a lassan 80 éves hídnak mind szimbolikus, mind gazdasági jelentősége óriási a két állam számára. A világtól elzárkózó latorállam legfontosabb kereskedelmi partnere Kína, a most érvényben lévő szankciók előtt az áruforgalom nagyja pedig Dandong kínai határvárosból, a Barátság-hídon keresztül bonyolódott Észak-Koreával.

Arról, hogy új állandó folyami átkelőt kell építeni a Jalura, és közös gazdaságfejlesztési zónát létesíteni ahhoz, még az előző észak-koreai vezető, Kim Dzsongil állapodott meg Kínával. Utóbbi ország vállalatai el is kezdték a kivitelezését a négysávos közlekedést biztosító hídnak. Ám 2011-ben a mostani vezető, Kim Dzsongun került az ország élére, aki viszont egyes jelentések szerint eleinte valójában megpróbált lazítani a Kínával való szoros kapcsolaton, és elodázta a korábbi vállalások teljesítését azzal kapcsolatban. Sőt, egyes feltételezések szerint az utóbbi évek fegyverkísérleteivel nem pusztán az világnak és az USA-nak, hanem a Hszi Csin-ping elnök vezetésével további látványos erősödést produkáló Kínának is üzent.

A Barátság-híd a Jalu-folyón Forrás: AFP/Greg Baker

2014-re a kínai építők csaknem befejezték az új hidat, ám Észak-Korea semmit nem tett meg saját vállalásaiból. Nem végezte el a hídfő saját oldalán a területrendezést, nem készítette elő a becsatlakozást az úthálózatba, illetve a vámügyintézést és más adminisztratív teendőket ellátó infrastruktúra kiépítését sem. A kínaiak levonultak a félkész hídról, az pedig elhagyott ipari mementóként áll a Jalun, Sinidzsu észak-koreai határváros fele mutatva - írja az Asia Times.

Ez azonban most megváltozhat, feltéve, ha igazak egyes sajtóértesülések.

Befejeződhet a Jalu-folyón a Kínát Észak-Koreával összekötő új híd Forrás: AFP/Chandan Khanna

A japán Asahi Shimbun meg nem nevezett dandongi forrásaira hivatkozva arról számol be, bár nagydobra nem verték, hogy Hszi Csin-ping maga ajánlotta fel Kim Dzsongun számára júniusi látogatásán, hogy országa átvállalja a híd befejezéséhez kapcsolatos munkálatok költségeit Észak-Koreától. Évekkel, és a nemzetközi szankciók előtt - a Kínával való lazítás szakaszában - Phenjan állítólag maga kérte ezt Pekingtől, akkor az nem történt meg. Most viszont a kínai elnök ígéretet tett arra, hogy elvégzik Észak-Korea helyett a hídfőnél szükséges munkálatokat, és kifizetik azok számláit.

Az Asia Times megkereste dandongi forrásait, ám azok nem adtak információt az értesülésekkel kapcsolatban. A japán lap forrásai viszont azt állítják, közvetve maguk az észak-koreaiak szivárogtatták ki azokat az információkat is, miszerint

Hszi Csin-ping ígéretet tett arra is, hogy támogatják a Jalu-folyón, a Hwanggumpyong-szigeten egy gazdaságfejlesztési zóna létrehozását is.

A zóna fejlesztése megakadt 2013-ban, amikor Csang Szongtheket, Észak-Korea Nemzetvédelmi Bizottságának korábbi alelnökét, a phenjani politika régi kulcsemberét - egyben Kim Dzsongun mentorát és a két ország közötti kapcsolatok erősítésének, a kínai pénzügyi reformok átvételének szorgalmazóját - kivégezték.

Értesülések szerint, Hszi Csin-ping kínai elnök ígéretet tett a beruházás saját költségen való befejezésére Forrás: AFP/Chandan Khanna

Kína a korábbi szakaszban 1,8 milliárd jüant, nagyjából 74 milliárd forintot költött a be nem fejezett hídra.

A mostani források szerint

Peking további 2,5 milliárd jüant, mintegy 100 milliárd forintot fordít arra, hogy a felvezető útszakasz megépülhessen a hídhoz, és elkészüljenek a fogadó oldalon a kereskedelem beindításához szükséges hivatali épületek és bázisok.

A hírek szerint már június végén kínai mérnökök jelentek meg a helyszínen, hogy felmérjék az elvégzendő munkákat, az egyelőre forgalom nélküli híd egy részét pedig máris kivilágítják éjszakánként. Július közepén pedig kínai kormányhivatalnokok érkeztek a híd közepén felállított határátkelő ponthoz.

Ha valóban elkészül az új híd a Jalu-folyón, az minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését jelenti a két ország között. Dandong egyébként máris profitált az észak-koreai vezető látványos külföldi tapogatózásaiból. Ahogy az Origo megírta, valósággal felrobbant a város ingatlanpiaca, miután Kim Dzsongun tavaly márciusban Pekingben járt, mert már azt a látogatást is sokan a szankciók melletti, szorosabb gazdasági együttműködés és egy esetleges észak-koreai piacnyitás előszeleként értékelték. Ebből pedig a határfolyó városa bizonyosan rengeteget profitálhatna a jövőben.