Jól teljesít a csipszadó

2019.08.06. 11:28

A népegészségi termékadó idei, 27 milliárd forintos bevételtöbbletét az adó emelése alapozta meg, hasonló kellhet a 2020-ra várt, plusz 21 milliárdhoz is - derül a Világgazdaság beszámolójából.

A közismert hivatkozási nevén "csipszadónak" hívott adófajtát még 2011 őszén vezette be a magyar kormány, akkor még "hamburgeradóként" is hivatkoztak rá, majd előbbi ragadványneve terjedt el szélesebb körben. Akkoriban elsőként a cukrozott gyümölcslevekre, energiaitalokra, ételízesítőkre, snackekre, előrecsomagolt cukros termékekre vetettek ki pluszadót, éves szinten 20 milliárd forint körüli többletbevételt remélve abból. Az egészségtelen termékek különadóztatására azért volt szükség, mert a kormány szerint vissza kell szorítani a fogyasztásukat a lakosság körében. Dietetikusok és más szakértők régóta hangoztatják: a magyar lakosság kedvezőtlen egészségügyi mutatóiért nem kis részben felel az emberek nem túlságosan kiegyensúlyozott táplálkozása, a magas cukor- és sótartalmú, illetve zsírokban gazdag, de csekély tápértékkel bíró, illetve feldolgozott ételek fogyasztása, a zöldségek és a gyümölcsök kárára. A csipszadó annak volt egyik eszköze, hogy csökkenjen ezen ételek és készítmények fogyasztása, hiszen a megnövelt adó előbb-utóbb jelentkezik a termék vásárlói árában is, az árdrágítás pedig visszatartó erővel hathat a vásárlásnál.

Most bekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába a magyar népegészségügyi termékadó (neta) – jelentette az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a népegészségügyi termékadót mint jó gyakorlatot 2018 szeptemberében nyújtotta be elbírálásra az Európai Bizottságnak.

A kormány a 2020-as költségvetésben 78 milliárd forint bevételre számít az Egészségbiztosítási Alapba kerülő csipszadóból, ami az ideihez képest 21 milliárd forint növekedés.

Adószakértők szerint ilyen mértékű bevételnövekedés aligha valósulhat meg adóemelés nélkül.

IllusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/MAURO MATACCHIONE/Mauro Matacchione

Összehasonlításképpen: 2019-ben nagyjából ennyivel – 27 milliárd forinttal – nőtt a neta-bevétel előirányzata a tavalyihoz képest, de emögött elsősorban az áll, hogy ez év januárjában minden olyan termék adója, amelyet neta terhel, legalább 20 százalékkal emelkedett.

Néhány cukros üdítő (például kóla, gyümölcslevek) esetében az állami elvonás több mint 100 százalékkal nőtt – emlékeztet az Adó Online. A cukrozott üdítőitalok literenkénti csipszadója az addigi 7 forint helyett 15 forint lett. Az energiaitaloknál 40 forintról 50 forintra emelést, a cukrozott kakaóporoknál pedig 15 forint kilogrammonkénti drágulást írt elő a törvénymódosítás.

A sós snackek népegészségügyi termékadója kilogrammonként 250 forintról 300 forintra emelkedett, az ízesített söröké pedig 20-ról 25 forintra.