Minden idők legsikeresebb befektetési terméke lehet a szuperállampapír

2019.08.06. 12:27

A lakosság 1510,5 milliárd forintot jegyzett a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP+) a jegyzés június elejei indulása óta a hétfő délutáni zárásig. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítással rendelkezők számára meggyőzőek a "szuperállampapír" kínálta előnyök, és hihetetlen mennyiségű összegeket csoportosítottak át ebbe az új befektetési lehetőségbe. Ennek alapján a legújabb magyar állampapír minden idők legeredményesebb és legkeresettebb befektetési terméke lehet. 

Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a MÁP+ kibocsátásának eddigi eredményeit értékelve hangsúlyozta, hogy az állami függetlenség, az önállóság a pénzügyekben is elengedhetetlen, és egy ország akkor cselekszik helyesen, ha polgáraira támaszkodik úgy, hogy biztonságos, előnyös és magas hozammal bíró megtakarításokat kínál fel számukra.

Gion Gábor elmondta: a MÁP+ eddigi jegyzési adatai azt vetítik előre, hogy a legújabb magyar állampapír egyrészt képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, másrészt csökkentheti a lakosságnál lévő készpénzállományt.  Ezt alátámasztják a legfrissebb becslések, amelyek szerint a vásárlások mintegy fele új forrásokból, azaz egyéb befektetési alapokból, illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik. 

A lakosság jelenleg az államadósság mintegy 25 százalékát birtokolja,  de ez az arány a jövőben jelentősen megnőhet. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány célja az eddig elért gazdasági eredmények megvédése, amit segíthet az, ha a magyar emberek erőteljesebben vállalnak szerepet az államadósság finanszírozásában. Ezt szolgálja a Gazdaságvédelmi Akcióterv 13+1 pontjaként bevezetett MÁP+ is.

Forrás: Shutterstock

A belföldi finanszírozás növekvő arányát a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg, kiemelten pozitív tényezőként vették figyelembe az idén februári felminősítések alkalmával. Fontos továbbá, hogy az államadósság csökkenésével párhuzamosan annak szerkezete is biztonságosabbá vált. 

A devizaarány ugyanis a 2011. év végi 52 százalékról 2018-ra 20 százalékra csökkent. 
Az államtitkár azt is kifejtette, hogy az új állampapír vásárlásával a lakosság is jól jár, hiszen a MÁP+ olyan megtakarítási lehetőséget kínál, amely adómentes, rugalmas futamidejű, magas kamatozású és biztonságos,  hiszen értékhatártól függetlenül a tőke teljes összegére, valamint a kamatokra teljes körű az állami garancia.

Fenntartani a magas megtakarítási rátát

Az államtitkár szavait erősíti meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya is, hiszen a benne szereplő, becslésekből származó adatok szerint 

a vásárlások mintegy fele az állam számára új forrásként jelentkezett, amiben új megtakarítások is szerepet játszottak.

Forrás: Equilor

A kezdeti időszakban természetesnek tekinthető, hogy számottevő volt a meglévő pénzügyi eszközök – főként korábbi állampapír-befektetések – átcsoportosításából származó vásárlás. Előretekintve azonban 

a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, hozzájárulva a magas megtakarítási ráta fennmaradásához és ahhoz, hogy az újonnan keletkező megtakarításokból a lakossági állampapírok aránya növekedni tudjon.

Minden csúcsot megdöntött a MÁP+

Az MNB tanulmánya kiemeli, hogy 

a megújult állampapír-stratégia a belföldi finanszírozás erősítésén keresztül mérsékli a külső forrásokra épülő finanszírozás kockázatait.  A háztartások 2012 és 2016 vége között új megtakarításaiknak átlagosan felét állampapír-vásárlásra fordították – azonban ez a dinamika 2017-ben megtört, és 2018-ban a lakosság új pénzügyi eszközeinek csupán mintegy 25 százalékát tették ki állampapírok. Ez előretekintve akadályt jelenthet abban, hogy az állami kiadások finanszírozása és a lejáró devizakötvények megújítása belső forrásokból történjen. Ezen szempontokat felismerve a lakossági állampapír-stratégia megújításának keretében az ÁKK 2019 áprilisában bejelentette a lakossági állampapír-portfólió átalakítását,  amelynek legfontosabb eleme a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) júniusi bevezetése volt.

Forrás: Cultura Creative/Copyright Andrew Brookes/Andrew Brookes

Az új államkötvény sikerét jelzi, hogy június első hetében már 529 milliárd forintot jegyeztek belőle – ez az eddig tapasztalt legmagasabb egyhetes forgalmi adat a piacon. A következő hetekben az első hetinél alacsonyabb, de továbbra is igen erős kereslet volt tapasztalható. Előretekintve pedig az 5 éves lejáratú MÁP+ konstrukció a lakossági állampapírpiac egyik piacvezető termékévé válhat, amely kedvező az államadósság lejárati szerkezetének és az ország külső sérülékenységének szempontjából.

A vásárlások fele az állam számára új forrásból származott

A vásárlások közel fele mögött a lakossági állampapírok lecserélése és visszaváltása, illetve állampapírt tartó kötvényalapokból történő tőkekivonás állt; míg a másik fele egyéb befektetési alapokból, illetve bankbetétek és készpénz felhasználásából származik, amelyek 

az állam számára új források bevonását jelentik. 

Alapvetően a következő megtakarítási formákból áramlott a pénz az új állampapír felé:

  • Az értékesítés első heteinek tapasztalatai alapján az induláskor a lakosságra a meglévő megtakarításainak átcsoportosítása volt jellemző. A lakosság állampapír-portfóliójának átrendeződése és a MÁP+ iránti kivárás legnagyobb mértékben az Egyéves Magyar Állampapírok (1MÁP) visszaváltásában és csak részleges megújításában tükröződött, amely mellett a 2MÁP esetében sem került megújításra egy nagyobb lejárat. Ezek mellett egyéb lakossági papírok (FMÁP, BMÁP, KTJ+) állománya is csökkent, amit a visszaváltások mellett az is támogat, hogy ezekből június óta nincs új kibocsátás, így a lejáratokat a lakosság nagyrészt MÁP+ papírokba forgatja. A visszaváltások közé számíthatók az állampapírba fektető kötvényalapokból kiáramló források is, amivel együtt csökkenő tendenciát mutat az állampapír-befektetések visszaváltásából származó források aránya. 
  • Számottevő lehetett a bankbetétből és a készpénzből finanszírozott vásárlások értéke is. Erre azonban csak nagy bizonytalanság mellett adható alsó becslés. A bankbetétekből, illetve készpénzből származó források becslését számos egyedi tényező megnehezíti (pl. a pünkösdi hosszú hétvége hatása, turizmussal összefüggő erős nyári készpénz-szezonalitás, stb.). 
  • Az ezek után megmaradt – a becslési bizonytalanságok miatt is – viszonylag jelentős méretű egyéb kategóriában jelennek  meg a lakosság egyéb befektetéseinek eladásából, illetve új jövedelméből történő vásárlásai. A MÁP+ fő célkitűzése, hogy előretekintve egyre inkább a megtakarítások felé terelje a háztartások újonnan keletkező jövedelmeinek növekvő részét, amely kulcsfontosságú a lakosságnál lévő állampapír-állomány 2023-ig való megduplázásához.
Forrás: choreograph/123RF

A lakossági megtakarítások elmúlt időszakban látott erős növekedését követően természetes folyamatnak tekinthető, hogy az értékesítés első időszakában a kedvező kondíciókkal rendelkező MÁP+ papírokba történő átcsoportosítás teszi ki a vásárlások egy jelentős részét. Előretekintve – a meglévő pénzügyi eszközök átcsoportosítását követően – válik majd egyre inkább világossá, hogy 

a MÁP+ mennyire képes hozzájárulni a magas megtakarítási ráta fenntartásához, támogatva ezáltal a jegybank inflációs céljának elérését. 

Jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő információ a MÁP+ fogyasztási-megtakarítási döntésekre és ezáltal az inflációra gyakorolt hatásának értékeléséhez. Erre legkorábban az ősszel beérkező havi és negyedéves adatok (GDP, lakossági fogyasztás, megtakarítások, kiskereskedelmi forgalom stb.) elemzését követően lesz lehetőség.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK