Árcsökkenés jöhet a szoftverpiacon

2019.08.07. 09:00

Kicselezné az ügyeskedő szoftvervállalatokat a kormány. Szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az állam a disztribútori hálózat kihagyásával maga szerezze be a közigazgatásban használatos szoftvereket és szoftverlicenceket — értesült a Magyar Nemzet. Nemcsak a beszerzést központosítanák, hanem a vállalatok árrését is jogszabályban rögzítenék, utóbbit kiterjesztenék a kiskereskedelmi forgalomban kapható szoftvertermékekre is. Szakértők szerint a lépéssel árcsökkenés jöhet a piacon, melynek nyertesei az állam mellett az otthoni felhasználók lesznek.

A Magyar Nemzet birtokába jutott ágazati információk szerint a kormány ősztől változtatna az informatikai beszerzések rendszerén annak érdekében, hogy a multinacionális szoftvergyártók ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel, és ne csatornázhassák kedvükre saját minősített partnereikhez az állami beszerzéseket.

Ennek megfelelően szeptemberben kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az állam közvetlen csatornán, egy központi állami szervezeten keresztül szerezze be a közigazgatásban használatos szoftverlicenceket.

A kidolgozás alatt álló javaslat nemcsak a beszerzést központosítaná és egyszerűsítené, hanem a szoftvergyártók és disztribútorok, illetve a minősített partnerek között alkalmazható árrést is törvényben szabályozná.

IllusztrációForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

A lap úgy tudja, hogy a javaslat szerint a központilag fixált árrést a kiskereskedelmi forgalomban kapható szoftvertermékekre is kiterjesztenék, ami a megkérdezett iparági szakértők szerint jelentős árcsökkenést eredményezhetne a kiskereskedelmi forgalomban elérhető termékek piacán is.

Ennek előzménye évekre nyúlik vissza. 2013 és 2015 között olyan informatikai cégek nyertek el jelentős állami tendereket, amelyek a Microsofttal a háttérben megegyezve jelentős diszkonttal vásárolhattak az amerikai szoftveróriástól, azonban a kedvezményekből az állami megrendelőkhöz jellemzően egy forint sem jutott el. A gyakran hálózatban működő cégek által elért extraprofiton inkább egymás között osztozkodtak, az állam pedig végül ugyanazon az áron jutott hozzá a megvásárolt termékekhez, mintha közvetlenül a gyártónál intézte volna a beszerzést.

Habár a kedvezményes szoftvervásárlásokat a Microsoft írországi és redmondi központja is jóváhagyta, 2014-ben a fagyos magyar–amerikai diplomáciai viszonyok közepette a demokrata washingtoni adminisztráció a hazánkban működő amerikai vállalatokra jelentős nyomást helyezett.

A Microsoftnál az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet is vizsgálatot indított, amelyben a szoftveróriás végül meghátrálni kényszerült, és külön alkut kötött a hatóságokkal. Az amerikai igazságügyi rendszer 7,3 milliárd forintnak megfelelő büntetés kifizetése fejében tekintett el attól, hogy ötévnyi vizsgálódást követően bíróságra vigye az ügyet a Microsoft ellen.

Az amerikai tőzsdefelügyelet által nyilvánosságra hozott jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a Microsofttal karöltve mely állami beszerzéseknél trükköztek a magyarországi beszállítók.

Így visszakövethető az is, hogy az amerikai multinacionális vállalat mely cégeket hozta helyzetbe azzal, hogy kifogásolható mértékű árkedvezményt, illetve kiemelt viszonteladói státust biztosított számukra. A gyakorlattal a multinacionális vállalat maga alakíthatta a piacot, hiszen csak a Microsoft Magyarország menedzsmentje által kijárt, kedvezményekkel kistafírozott viszonteladók indulhattak eséllyel az állami közbeszerzéseken.

A lap információi szerint a kormány továbbra sem mondott le a nyílt forráskódú informatikai megoldásokra való áttérés lehetőségéről. Kifejezetten olyan innovatív technológiákat felsorakoztató területen nyílna erre először mód, mint az egészségügy, illetve az oktatás.

A lépés nem csupán több tíz milliárdos megtakarítást jelenthetne az adófizetőknek, hanem a technológiasemlegesség nevében élénkítené a piaci versenyt, illetve javítaná a magyar vállalkozások versenyképességét az információtechnológiai megoldások területén.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az első kísérleti projektek már az ősszel indulnak a kórházi informatika és az egyetemi oktatás területein.