Jöhetnek a negatív kamatok

2019.08.13. 18:30

Hiába vált Európa-szerte általánossá a negatív kamatszint, a bankok egyelőre nem merték ezek költségeit áthárítani a magánbetétesekre. Ez azonban hamarosan megváltozhat, ennek első jeleit már tapasztalni Észak-Európában és Svájcban. Ha általánossá válik, a magánszemélyek is fizethetnek a bankoknak azért, hogy hajlandóak legyenek őrizni pénzüket.

Nem tarthat örökké az a kegyelmi állapot, hogy az eurózóna alapkamata a negatív tartományban tanyázik, a bankok privát ügyfeleinek mégsem kell ezek költségeit viseljék - írja a Bloomberg cikke alapján a Napi.hu. A skandináv országokban, ahol talán az egyik leghosszabb ideje tart a negatív kamatkörnyezet már vannak jelei, hogy készülődik a változás.

Az összefoglaló szerint ezekben az országokban mostanra alaposan átalakította a bankszektor működését a negatív kamatkörnyezet. A pénzintézetek mostanra sokkal jobban függnek a vagyonkezelési és más jutaléktermelő üzletágaktól, mint a hagyományos betétgyűjtési és hitelezési tevékenységtől. Azonban azzal, hogy a negatív kamatok úgy tűnik, az örökkévalóságig megmaradnak, más változásokra is szükség lehet.

Forrás: MTI/EPA/DPA/Jens Büttner

Az, hogy a magánszemélyek betéteire nem alkalmazunk negatív kamatot, azt jelenti, hogy a bankok a terméket bekerülési ára alatt értékesítik. Ez pedig egyre nagyobb kihívást jelent - mondta Ulrik Nodgaard, a Dán Bankárszövetség elnöke a hírügynökségnek. Jesper Berg, a Dán Pénzügyi Felügyelet elnöke szerint a bankok eddig politikai okokból nem hárították át a negatív kamatok költségeit az ügyfelekre. Azonban érdekes lesz nézni, hogy mi lesz, ha ez megtörténik, az ügyfelek elfogadják, vagy inkább a lábukkal szavaznak - tette hozzá.

A bankok eddig mindenesetre nem merészelték kipróbálni. Általános a vélekedés ugyanis, hogy az első, aki lép, az sok ügyfelet fog veszíteni. Ha viszont a bankok koordináltan lépnének, akkor az rögtön kartellvádakra szolgáltatna alapot.

Forrás: MTI/Kollányi Péter

A bankok befektetői azonban nem ennyire türelmesek. Sampo Oyj, a finn befektetőcég vezetője, amely a Nordea Bank részvényeinek 20 százalékát tartja a kezében úgy véli, itt az ideje, hogy a bankok változtassanak a hozzáállásukon. Kari Stadigh, a cég vezetője szerint a negatív kamatok érvényesítése nem feltétlenül rombolná le a lakossági bankolást,

az emberek előbb utóbb elfogadnák, hogy fizetniük kell pénzük megőrzéséért.

Stadigh szerint ha sikerülne meghonosítani a teljesen jogosan alkalmazandó negatív kamatokat a lakossági betétek esetében az eurozónában, akkor az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája is egészen más hatékonysággal működne. A negatív kamatok valós hatásukat úgy tudnák a legteljesebb mértékben kifejteni, ha azokat a lakossági betétekre is alkalmaznák, ekkor ugyanis a lakosság tényleg elkezdene fogyasztani és befektetni. 

Magyarországon is létezik a negatív betétkamat
A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a látra szóló vállalati euróbetétek átlagos kamata 2017 szeptembere óta negatív, most júniusban -0,03 százalékos volt, és az éven belül lekötött euróbetétekre is csupán 0,02 százalékot fizetnek a bankok. A látra szóló vállalati forintbetétek átlagos kamata eddig még egyszer sem csúszott nulla százalék alá. Áprilisban pontosan 0 százalék volt, júniusban 0,01 százalékot fizettek a hitelintézetek.

A svájci bankok már léptek az ügyben. A UBS Group AG legutóbbi döntése szerint extra díjat számol fel azon ügyfeleinek, akik betétjének értéke meghaladja a félmillió eurót, s ezen felül negatív kamatokat számolnak fel a nagyobb összegű svájci frank betétekre. A Credit Suisse szintén arra készül, hogy extra díjat számítson fel az egymillió eurót meghaladó betétek után.

Forrás: Shutterstock

A Bloomberg a Finanswatch nevű dán pénzügyi lap értesüléseire hivatkozva azt írja, hogy Dániában is van már néhány kisebb pénzintézet, amely jelezte, hogy fontolóra veszi a vagyonosabb ügyfelekkel szemben a negatív kamat bevezetését. 

Berg szerint a bankok korábban arra alapozták az üzletüket, hogy alacsonyabb kamatok mellett jutottak forrásokhoz, nem kis részben a lakossági betétekből, mint amilyen kamatok mellett ki tudták helyezni az ügyfelek pénzét. Ez az üzleti modell Európában meghalt, mint ahogy az is, hogy hosszabb lejáratú befektetéseken érjenek el magasabb hozamokat, tekintve, hogy a hozamgörbe lapossá vált. Azt, hogy mikor indult el a lakossági betétekre a negatív kamatok tömeges alkalmazása, sőt, megvalósul-e egyáltalán, nehéz megmondani. Stadigh szerint ez talán csak akkor válna általánosan jellemzővé, ha az EKB kötelezné erre az eurózóna bankjait.