Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az előző negyedévhez képest pedig 1,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene a második negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta:
az előző negyedévhez hasonlóan a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.
A nyers adatok szerint az első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a GDP, így az év első hat hónapját tekintve a nyers adatok szerint 5,1 százalékkal bővült a gazdaság az előző év azonos időszakához képest, amikor 4,8 százalékos volt a növekedés üteme. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az első negyedévivel megegyező mértékű, 5,2 százalékos volt a GDP növekedése az első fél évben.
Varga Mihály pénzügyminiszter az adatok kapcsán úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság az év második felében is jól fog teljesíteni, a lendület kitart 2019-ben.
Óvatos becslés szerint 4 százalék helyett 4,3-4,4 százalékos lehet a növekedés idén
- prognosztizálja a pénzügyminiszter.
Varga Mihály kiemelte továbbá, hogy
a magyar gazdaság nem veszített a lendületéből, a növekedés a tárca várakozásait is meghaladta. Az előzetes adatok szerint ez a legmagasabb növekedési ütem az egész Európai Unióban.
A GDP-adat azért is kedvező, mert közben az államadósság csökkent - mondta a miniszter. Hozzátette, 1995 óta az idei második negyedéves adat a hét legjobb között van. Jelezte, hogy sem a hiány, sem az államadósság alakulása nem tér el az idei prognózistól.
Az eddigi információk szerint a kormányzati intézkedések 1,6 százalékponttal emelték a növekedést, ezek nélkül 3,5 százalékos lett volna a GDP-növekedés
- mondta. A kormányzati intézkedések közé sorolta a hatéves bérmegállapodást, a Versenyképesebb Magyarországért programot, a lakhatási támogatásokat, és az állami beruházásokat. A növekedést támogatta a továbbra is kedvező lakossági fogyasztás, az új exportkapacitások kiépülése, és az uniós források hatékonyabb felhasználása.
A részadatok már utaltak a magasabb április-júniusi növekedésre:
az építőipar teljesítménye 27 százalékkal nőtt a második negyedévben, az ipar közel 5 százalékkal, és a kiskereskedelem is több mint 5 százalékkal bővült. A turizmus, az ingatlanpiac mellett az infokommunikációs szolgáltatások és a beruházások fejlesztése is segítették a növekedést - hangsúlyozta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter szerint a következő időszakra ható kockázatok az előző negyedévhez képest változatlanok, ezek között említette a brexitet és a világgazdasági bővülés lassulását. Emellett a német gazdaság tavaly szeptember óta enyhe lejtőn van, ennek elvileg néhány hónapja be kellett volna gyűrűznie Magyarországra.
A költségszintek kedvezőbben alakulnak a magyar autóiparban, és az exportpiacok is változtak, diverzifikáltabbak lettek, ezért is kedvezőbb a magyar növekedés a nyugat-európainál.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a friss GDP-adatok elemzésekor azt emelte ki, hogy a várakozásokat jelentősen meghaladta a 4,9 százalékos második negyedéves GDP. A gazdasági növekedés motorja
a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom.
A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a lakás-, iroda-, szálloda-, ipari, logisztikai beruházások, valamint
a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás,
az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után. Ennek eredményeként az év első felében
a hazai ipar teljesítménye látványosan elvált a német, valamint általában az európai iparétól,
köszönhetően a folyamatosan üzembe lépő új egységeknek, valamint új gépkocsi modellek hazai gyártásának, amelyek így ellensúlyozták a kifejezetten gyenge külső keresletet.
Az építőipar kibocsátása a második negyedévben lassult, részben a magasabb bázis, részben pedig az igen kedvezőtlen időjárás hatására, ami átmeneti lehetett, így az építőipar ismét lendületet kaphat a kifejezetten magas szerződésállományoknak, és a következő években is várhatóan érkező, akár tízezer milliárd forintos megrendeléseknek köszönhetően. A csapadékos időjárás azonban érdemben javíthatta a mezőgazdaság kilátásait az év eleji borús előrejelzésekhez képest.
A második félévben
a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak,
amelyek ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a Takarékbank szakértője szerint a GDP növekedése elérheti a 4,8 százalékot a tavalyi 4,9 százalék után.
A nemzetközi összehasonlítást tekintve a hazai GDP növekedése messze felülmúlta a 4,4 százalékos romániai, az 1,9 százalékos szlovákiai, valamint a 2,7 százalékos csehországi növekedést,
egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal,
mivel az előzetes adatok szerint az euróövezeti növekedés csupán 1,1 százalékos volt a második negyedévben, így fennmaradt a négy százalékpontos növekedési előnyünk.
