Gigantikus duzzasztó épül az egyik utolsó, érintetlen vadrezervátumban

2019.08.16. 06:39

Megépül a kelet-afrikai Tanzániában az az óriási vízerőmű, melytől az ország vezetése a gazdaság megerősödését és az energiaellátás ugrásszerű javulását várja, annak ellenére, hogy felhúzása ellen számos nemzetközi fórumon tiltakoztak a projekt helyszíne miatt aggódók. Tanzánia ugyanis egy olyan rezervátumban építi meg a víztározót és a hozzá kapcsolódó, energetikai infrastruktúrát, amely az egész kontinens viszonylatában is jelentősnek számít, és számos védett állatfajnak otthona.

Zajlanak a Rufiji-folyóra kerülő "Stiegler szurdokának" hívott duzzasztó munkálatai, miután Tanzánia elnöke nemrégiben hivatalosan megerősítette: kitartanak a vízerőmű megépítése mellett, mely nevét a terepet 1901-ben először felmérő német mérnökről kapta. Stiegler épp egy mérési feladatot végzett el, amikor egy elefántnak köszönhetően a mélybe zuhant. A terepet később többször is vizsgálták mesterséges víztározó létesítésének céljából, az 1960-as évek elején az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete öntözéses gazdálkodás okán látta indokoltnak a projektet, ami viszont a független Tanzánia első elnöke, J.K. Nyerere alatt már a modernizációt jelentő vízerőművé alakult át.

Bárhogy is, a 2115 megawatt névleges teljesítményű erőmű mellett egyértelműen állást foglalt az ország mostani vezetése, függetlenül attól, hogy a Selous-rezervátumban épülő létesítmény az UNESCO világörökség részét képezi, és egyben Afrika egyik legnagyobb kiterjedésű, természetvédelmi területének számít.

Az ENSZ - szakmai szervezete révén - a rezervátumot Afrika egyik legfontosabb védett területeként tartja számon, ahol jelentős az elefántpopuláció, élnek fekete orrszarvúak és más, veszélyeztetett állatfajok. A terület különlegességét az adja, hogy más rezervátumokkal összehasonlítva, viszonylag csekély emberi érintettséggel bír, azaz az állatok általában háborítatlanul, természetes viszonyaik között élhetnek ott.

Ennek szakadhat most vége, ha megépül a brutális betonépítmény a Dar es-Salaamtól, az ország legnépesebb, egyben gazdasági szempontból legfontosabb városától mintegy 220 kilométerre.

A Stiegler-projekt elképesztő felépítményeket takar.

A mintegy 134 méter magas és 700 méter széles gáttal létrehozott mesterséges tározóhoz egy hatalmas villamos erőmű fog kapcsolódni, ezek együttesen pedig nagyjából 1300 négyzetkilométert hasítanak majd ki a rezervátum nagyjából 45 ezer négyzetkilométeres területéből.

A felépítmény, névleges kapacitása alapján, Afrika legnagyobb ilyen létesítménye lesz, maga mögé utasítva az egyiptomi Asszuáni-gátat (2100 megawatt) és a Mozambikban található Cahora Bassa duzzasztót (2075 megawatt) is. Méretei alapján a kontinens negyedik, és a világ kilencedik legnagyobb duzzasztójaként épül.

A szurdok egyik pontja, ahová a gátat terveztékForrás: Wikipedia/GustavGraves

A Stiegler-vízerőmű szolgáltatta energia - a névleges teljesítmény alapján - önmagában képes lenne kiszolgálni az ország energiaigényét. John Magufuli elnök nemrégiben azt nyilatkozta, a létesítmény évtizedekre stabilizálhatja országa energiaellátását, ahol most az elektromos áram nagyon sokba kerül. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette: Tanzánia az UNESCO, illetve a környezetvédő szervezetek hangos kritikái ellenére sem mond le az erőmű megépítéséről.

Az elnök egyébként azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy július végén bejelentette: a Selous-rezervátumból elkülönítenek egy jókora területet, amit nemzeti parkká alakítanak és az első tanzániai elnökről kapja majd nevét. A nemzeti parkok védelmére vonatkozóan pedig más jogszabályok vonatkoznak, amivel garantálni lehet az ott élő állatok és a természeti környezet biztonságát. Ez az ígéret annak kapcsán hangzott el, hogy nemzetközi környezetvédő szervezetek felszólították a tanzániai kormányt: keressen "kevésbé agresszív" megoldást az ország energiagondjainak megoldására.

Tanzániai táj, háttérben a KilimandzsáróvalForrás: Thinkstock

Azt ugyanakkor meg kell említeni, hogy Tanzánia az utóbbi években látványos erősödést produkált, noha még mindig az alacsony jövedelmű országok közé tartozik. A Nemzetközi Valutalap jelzése szerint tavaly a GDP növekedése 6,6 százalék volt, ez ugyan idén csak 4 százalék körül várható, de még mindig jelentősnek számít. Az országot nagyjából 60 millióan lakják.

S hogy mennyibe kerül a gigantikus beruházás a Kilimandzsáróról is ismert országnak?

A legutóbbi közlések szerint a projekt költsége 2,9 milliárd dollár, azaz mintegy 840 milliárd forint.

A tervek szerint a létesítményt 2022-ben adják át, a kivitelezést arab és egyiptomi cégek végzik, és az építkezés több mint 5000 embernek ad majd munkát.

A kritikusok szerint ugyanakkor az iménti egy meglehetősen alulbecsült összeg.

Egy idén februárban napvilágot látott, az OECD Watch nevű nemzetközi nonprofit szervezet részére készített jelentés szerint a valóságos költség több mint a háromszorosa lesz a közvetlen költségeknek. Egy modellezés szerint a Selous mostani egyensúlyának megsértése, majd új egyensúly kialakítása, a vadvédelmi feladatok ellátása, a közvetlen költségek valójában jóval több pénzbe, összesen 9,8 milliárd dollárba kerülnek majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: