Gigantikus duzzasztó épül az egyik utolsó, érintetlen vadrezervátumban

Megépül a kelet-afrikai Tanzániában az az óriási vízerőmű, melytől az ország vezetése a gazdaság megerősödését és az energiaellátás ugrásszerű javulását várja, annak ellenére, hogy felhúzása ellen számos nemzetközi fórumon tiltakoztak a projekt helyszíne miatt aggódók. Tanzánia ugyanis egy olyan rezervátumban építi meg a víztározót és a hozzá kapcsolódó, energetikai infrastruktúrát, amely az egész kontinens viszonylatában is jelentősnek számít, és számos védett állatfajnak otthona.

Zajlanak a Rufiji-folyóra kerülő "Stiegler szurdokának" hívott duzzasztó munkálatai, miután Tanzánia elnöke nemrégiben hivatalosan megerősítette: kitartanak a vízerőmű megépítése mellett, mely nevét a terepet 1901-ben először felmérő német mérnökről kapta. Stiegler épp egy mérési feladatot végzett el, amikor egy elefántnak köszönhetően a mélybe zuhant. A terepet később többször is vizsgálták mesterséges víztározó létesítésének céljából, az 1960-as évek elején az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete öntözéses gazdálkodás okán látta indokoltnak a projektet, ami viszont a független Tanzánia első elnöke, J.K. Nyerere alatt már a modernizációt jelentő vízerőművé alakult át.

Bárhogy is, a 2115 megawatt névleges teljesítményű erőmű mellett egyértelműen állást foglalt az ország mostani vezetése, függetlenül attól, hogy a Selous-rezervátumban épülő létesítmény az UNESCO világörökség részét képezi, és egyben Afrika egyik legnagyobb kiterjedésű, természetvédelmi területének számít.

Az ENSZ - szakmai szervezete révén - a rezervátumot Afrika egyik legfontosabb védett területeként tartja számon, ahol jelentős az elefántpopuláció, élnek fekete orrszarvúak és más, veszélyeztetett állatfajok. A terület különlegességét az adja, hogy más rezervátumokkal összehasonlítva, viszonylag csekély emberi érintettséggel bír, azaz az állatok általában háborítatlanul, természetes viszonyaik között élhetnek ott.

Ennek szakadhat most vége, ha megépül a brutális betonépítmény a Dar es-Salaamtól, az ország legnépesebb, egyben gazdasági szempontból legfontosabb városától mintegy 220 kilométerre.

A Stiegler-projekt elképesztő felépítményeket takar.

A mintegy 134 méter magas és 700 méter széles gáttal létrehozott mesterséges tározóhoz egy hatalmas villamos erőmű fog kapcsolódni, ezek együttesen pedig nagyjából 1300 négyzetkilométert hasítanak majd ki a rezervátum nagyjából 45 ezer négyzetkilométeres területéből.

A felépítmény, névleges kapacitása alapján, Afrika legnagyobb ilyen létesítménye lesz, maga mögé utasítva az egyiptomi Asszuáni-gátat (2100 megawatt) és a Mozambikban található Cahora Bassa duzzasztót (2075 megawatt) is. Méretei alapján a kontinens negyedik, és a világ kilencedik legnagyobb duzzasztójaként épül.

A szurdok egyik pontja, ahová a gátat tervezték Forrás: Wikipedia/GustavGraves

A Stiegler-vízerőmű szolgáltatta energia - a névleges teljesítmény alapján - önmagában képes lenne kiszolgálni az ország energiaigényét. John Magufuli elnök nemrégiben azt nyilatkozta, a létesítmény évtizedekre stabilizálhatja országa energiaellátását, ahol most az elektromos áram nagyon sokba kerül. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette: Tanzánia az UNESCO, illetve a környezetvédő szervezetek hangos kritikái ellenére sem mond le az erőmű megépítéséről.

Tanzania is building a $2.9 billion hydroelectric dam, Stiegler's Gorge Hydroelectric Power Station.

It is being constructed by two Egyptian companies, Arab Contractors and Elsewedy Electric.

It will create 5,400 jobs, and produce 2,100 megawatts of electricity. pic.twitter.com/TbNSGdWqmD

— Africa Facts Zone (@AfricaFactsZone) 2019. augusztus 7.

Az elnök egyébként azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy július végén bejelentette: a Selous-rezervátumból elkülönítenek egy jókora területet, amit nemzeti parkká alakítanak és az első tanzániai elnökről kapja majd nevét. A nemzeti parkok védelmére vonatkozóan pedig más jogszabályok vonatkoznak, amivel garantálni lehet az ott élő állatok és a természeti környezet biztonságát. Ez az ígéret annak kapcsán hangzott el, hogy nemzetközi környezetvédő szervezetek felszólították a tanzániai kormányt: keressen "kevésbé agresszív" megoldást az ország energiagondjainak megoldására.

Tanzániai táj, háttérben a Kilimandzsáróval Forrás: Thinkstock

Azt ugyanakkor meg kell említeni, hogy Tanzánia az utóbbi években látványos erősödést produkált, noha még mindig az alacsony jövedelmű országok közé tartozik. A Nemzetközi Valutalap jelzése szerint tavaly a GDP növekedése 6,6 százalék volt, ez ugyan idén csak 4 százalék körül várható, de még mindig jelentősnek számít. Az országot nagyjából 60 millióan lakják.

S hogy mennyibe kerül a gigantikus beruházás a Kilimandzsáróról is ismert országnak?

A legutóbbi közlések szerint a projekt költsége 2,9 milliárd dollár, azaz mintegy 840 milliárd forint.

A tervek szerint a létesítményt 2022-ben adják át, a kivitelezést arab és egyiptomi cégek végzik, és az építkezés több mint 5000 embernek ad majd munkát.

A kritikusok szerint ugyanakkor az iménti egy meglehetősen alulbecsült összeg.

Egy idén februárban napvilágot látott, az OECD Watch nevű nemzetközi nonprofit szervezet részére készített jelentés szerint a valóságos költség több mint a háromszorosa lesz a közvetlen költségeknek. Egy modellezés szerint a Selous mostani egyensúlyának megsértése, majd új egyensúly kialakítása, a vadvédelmi feladatok ellátása, a közvetlen költségek valójában jóval több pénzbe, összesen 9,8 milliárd dollárba kerülnek majd.