Kiderült minden a köztartozásokról

Egyszerűsített havi bevallást kínál az adóhatóság az átalányadózóknak
NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal online kezelőfelülete 2016.08.23.
Vágólapra másolva!
Tavaly kevesebben és kevesebbel tartoztak az államnak, mint korábban - írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján. 
Vágólapra másolva!

Öt évvel ezelőtt, 2014 utolsó napján összesen 2600 milliárd forint volt a cégek és a magánszemélyek együttes köztartozása.

Az összeg a múlt év végén 1140 milliárd környékére csökkent.

Persze ez is hatalmas, és feltehető, hogy számottevő része soha nem is fut be a közkasszához. Az adóhivatal ugyanakkor modern módszereket is bevet az elmaradt összegek beszedéséért:

tavaly majdnem 14 millió alkalommal kereste meg a szervezet elektronikus úton a hazai bankokat arról tudakolózva, tartanak-e ott pénzt a tartozást felhalmozó magánszemélyek.

A NAV – saját hatáskörben – majdnem félmillió végrehajtást indított, tízezrével adott ki inkasszót, de számos esetben határozott ingóságok, ingatlanok, követelések és üzletrészek lefoglalásáról, ahogy arról is, hogy a köztartozást felhalmozó személyek fizetésének egy része a hatósághoz kerüljön.

Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az év végi adatok ugyanakkor azt mutatják: a következőkben is bőven lesz tennivaló ezen a területen. A múlt esztendő végén ugyanis a cégek és a magánszemélyek majdnem 1140 milliárd forinttal voltak adósai az államkasszának, ekkora összegű közterhet nem róttak le időben. Az érték kétségkívül óriási, ám kevesebb, mint amennyi köztartozást a korábbi években nyilvántartott a hivatal. Egy évvel azelőtt, vagyis 2017-ben még meghaladta az 1200 milliárd forintot az együttes hátralék, 2016-ban 1600 milliárdnál is nagyobb volt az összeg, 2014-ben pedig 2600 milliárdos elmaradást mutatott a hivatalos statisztika.

Mindebből az is következik, hogy öt esztendő leforgása alatt a felére esett a számontartott hátralékállomány.

Az adóhivatal 2018-ról szóló, nemrégiben közzétett kimutatása mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy tavaly kevesebben és kevesebbel tartoztak az államnak, mint korábban. December 31-én ezzel együtt is 1,2 millió adózónál mutatott hátralékot az adatbázis – ez nyolcvanezres csökkenést jelent az egy évvel azelőtti állapothoz képest.

A részletek közül érdemes kiemelni, hogy tavaly nagyjából 880 ezer polgár neve mellett szerepelt elmaradás, miközben negyedmillió létező, tevékenykedő cégnek volt elmaradása, és szerepelt a kimutatásban 73 ezer úgynevezett nem működő társaság is. A legnagyobb gondot ez utóbbi csoport alkotja, ezek a vállalkozások ugyanis rendszerint a megszűnés előtt állnak, például felszámolás zajlik ellenük. A múlt év végi 1140 milliárdos hátralékból 770 milliárd kapcsolódott ezekhez a cégekhez.

A helyzet egyébként az elmúlt években sokat javult, 2014-ben például még 2000 milliárd forintra rúgott a nem működő szereplők köztartozása.

A csökkenés okai között – mint azt a NAV-tól megtudtuk – a célzott hatósági fellépés mellett az is megtalálható, hogy a megszűnő cégek kevesebb tartozást halmoztak fel.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A nagy összegű köztartozást felhalmozó magánszemélyekről és cégekről az adóhatóság egyébként külön nyilvántartást vezet, a 2019. második negyedéves aktuális kiadása ide kattintva érhető el. Nagy tartozónak az a magánszemély számít, akinek adótartozása meghaladja a 10 millió forintot. Cégeknél és más szervezetknél az alsó határ 100 millió forint.

Az adóhivatal nemcsak a feketegazdaság letörésében hívja segítségül a modern technikát, hanem az államot megillető összegek beszedésekor is. Korábban a hatóság papíron, levelezve kereste meg a bankokat és közülük is általában csupán párat, amikor arra volt kíváncsi, hogy egy-egy köztartozást felhalmozó magánszemélynek van-e valamelyik pénzintézetnél folyószámlája, megtakarítása.

Néhány éve már azonban elektronikus úton, biztonságos, zárt informatikai rendszerben teszi fel a tudakolózó kérdéseket a szervezet, és a pénzintézetek is ezen a csatornán válaszolnak.

Az eredmény egyértelmű: a NAV minden hazai bankot megkereshet minden ügyben, és a válaszok gyorsan be is futnak. Ha valamelyik pénzintézet arról számol be, hogy az érintett személy tart ott összegeket, a hivatalnak már csak az inkasszó felől kell intézkednie. Az adatforgalom nagyságrendjét jól mutatja, hogy tavaly majdnem 14 millió megkeresést küldött a hatóság a pénzintézeteknek – egy érintett kapcsán több banknál is érdeklődhetett a NAV. A pénzügyi szereplők válaszai alapján majdnem negyedmillió esetben bukkantak olyan számlára az adóvégrehajtók, amelyről korábban nem tudtak.