Itt a vészjelzés! Jön a részvénypiaci összeomlás?

2019.08.18. 10:21

A hét közepén az amerikai piacon elkezdett villogni az egyik legfontosabb recessziós vészjelző. A kötvénypiaci hozamgörbe ugyanis megfordult, ami a múltban a legtöbb alkalommal recessziót vetített előre. Egy elemzés megnézte, mire lehet számítani a részvénypiacokon a történelmi tapasztalatok alapján.

Amerikai idő szerint szerda reggel egy ritka és nagyon veszélyes jelenség ütötte fel a fejét az amerikai kötvénypiacon. A 2 éves lejáratú kötvény hozama ugyanis magasabb volt, mint a 10 éves lejáratú papíré. Ez pedig a múltbéli tapasztalatok alapján az egyik leginkább egyértelmű jele annak, hogy recesszió fenyeget az USA-ban. A MarketWatch elemzése szerint azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a részvénypiacok is összeomlanak.

Fordított hozamgörbe?

Több mint egy évtizede (pontosabban 2007 júniusa óta) nem fordult elő olyan, hogy a 2 éves amerikai állampapír hozama meghaladta volna a 10 éves kötvény hozamát. Ezt a jelenséget fordított hozamgörbének nevezik, és általában arra utal, hogy a befektetők súlyos gazdasági bajokat várnak az adott országban. Egyszerűen fogalmazva

a jelenség arra utal, hogy a kötvénypiacok 2 éves távlatban kockázatosabbnak tekintik egy ország fizetőképességét, mint 10 éves távlatban.

A „fordított" jelző pedig azt takarja, hogy zavar keletkezett a hagyományosnak tekinthető „emelkedő" hozamgörbében. Normális esetben ugyanis minél hosszabb egy kötvény lejárata, annál magasabb a hozam. Ez alapesetben logikus, hiszen egy nyugodt időszakban elég világosan látható, hogy az USA a következő 2 hónapban vagy 2 évben nem fog csődbe menni, azonban 10 vagy 30 évre előre már sokkal nehezebb biztosan jósolni. Mivel pedig a kötvény hitelviszonyt testesít meg, ezért értelemszerűen a kötvény kibocsátójának (az államnak) magasabb hozamot (gyakorlatilag kamatot) kell fizetnie egy 10 éves lejáratú hitelért, mint egy 2 évesért.

Beütött a pánik a tőzsdékenForrás: AFP/Spencer Platt

A „fordított" görbe azonban azt jelenti, hogy a piac elkezdi kockázatosabbnak érezni a közeljövőt, mint a távolabbi jövőt. Ez pedig arra utal, hogy az árazások súlyos gazdasági nehézségeket vetítenek előre egy adott országban. Fontos azonban, hogy ez nem automatizmus, vagyis szó sincs arról, hogy feltétlenül be fog ütni az amerikai recesszió. Mi több, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnöke, Janet Yellen szerdán éppen arra figyelmeztetett, hogy ezúttal talán téves recessziós jelzést ad a fordított hozamgörbe. Ráadásul, ha be is üt egy recessziós időszak az USA-ban, az sem ad okot azonnali pánikra. A Bank of America Merrill Lynch elemzése szerint ugyanis a fordított görbe megjelenését követően átlagosan 15 hónap alatt alakul ki a tényleges recesszió.

Mi lesz a részvényekkel?

A szerdai kereskedés alapján azonban jól látszik, hogy a befektetők széles körben megrémültek a jelenségtől. A legnagyobb amerikai részvényindexek egyaránt 3 százalék körüli mínuszban zárták a napot, vagyis érezhető volt a pánikhangulat.

A részvénypiac tarthatja magát?Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

A MarketWatch elemzője azonban kimutatta, hogy az 1978 óta mért adatok alapján messze nem evidens, hogy a fordított hozamgörbe egyenes következménye lenne egy részvénypiaci összeomlás. Sőt, az átlagolt számok szerint az S&P 500 a jelenség bekövetkezte utáni három hónapban 2,5 százalékot emelkedett, hat hónapos távlatban 4,87 százalékot, egy éven belül 13,48 százalékot, két éven belül 14,73 százalékot, míg három éves intervallumban 16,41 százalékot erősödött. Ez a számsor arra utal, hogy a részvénypiacok általában elég jól teljesítenek akkor is, ha a kötvénypiacon felüti a fejét a pánik.

Mit tehetnek a jegybankok?

Mindazonáltal napjainkban van egy speciális probléma, amely korábban nem volt ennyire éles. Nevezetesen, hogy a 2008-as válság után a világ nagy jegybankjai lényegében minden rendelkezésre álló eszközt bevetettek, hogy élénkítsék a gazdaságokat – és a pénzügyi piacokat. Beleértve az extrém alacsony kamatokat és az eszközvásárlásokat is. Sokakban tehát most felmerül a kérdés, van-e még egyáltalán bármilyen mozgásterük a jegybankoknak?

Erre az egyik legérdekesebb elemzői véleményt Viktor Shvets, a Macquire Commodities and Global Markets ázsiai stratégája fogalmazta meg. Shvets szerint ugyanis nincs olyan, hogy a jegybankok teljesen kifogynának az élénkítő eszközökből.

A monetáris intézmények tehát mindig kidobhatnak egy új „drogot" a piacra, amely egy ideig még stimulálja a befektetési eszközöket és a gazdaságokat. Éppen ezért a szakember úgy látja, a mostani hozamgörbe-fordulat inkább azt jelzi, hogy beüthet egy recesszió, ha nem csinálunk semmit.

A jegybankokra szegeződhet a világ szemeForrás: AFP/Anadolu Agency/Basri Sahin

Shvets egyenesen odáig ment, hogy ilyen új „drogokra" nem azért van szükség, mert ténylegesen megoldaná a fennálló problémát, hanem azért, mert ez kiterjesztheti a felfutások idejét. Kiemelte, valójában az elmúlt 30-40 év folyamatosan erről szólt. Az emberek ugyanis egy végtelen növekedést szeretnének látni, ami azonban csak mesterséges eszközökkel tartható fenn. Mára pedig odáig jutottunk, hogy ha ki akarnánk törni ebből a körből, annak nagyon súlyos ára lenne, és csak brutális korrekció mellett lehetne végrehajtani. Hozzátette, mindez persze nem tarthat örökké, de még legalább egy évtizedig ki lehetne tolni a növekedést mesterséges ösztönzőkkel.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK