Ebben a bányában dőlhet el a kereskedelmi háború egyik nagy csatája

bányász, bánya, illusztráció
Vágólapra másolva!
Dél-Afrika lehet az a helyszín, ahol az USA és a Kína közötti kereskedelmi háború egyik legfontosabb csatája eldőlhet, illetve ahonnan korábban nem tapasztalt módon szólhatnak bele a kimenetel alakulásába. Ott található ugyanis a világ egyik legértékesebb ritkaföldfém bányája, ahol nélkülözhetetlen nyersanyagok kerülhetnek felszínre. Kérdés az, valóban kiütheti-e Kínát a ritkaföldfémek legfontosabb beszállítójának nyergéből ez a telephely?
Vágólapra másolva!

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi konfliktusnak van egy igen sajátos fejezete. Ez első pillantásra kevésbé látványos, mint annak taglalása, hogy a két szembenálló fél közül melyik milyen késztermékekre vet ki büntetővámokat, vagy az, hogy eljutnak-e az amerikai mezőgazdasági termelők termékei Kínába, illetve hogy mennyivel lesz drágább az USA fogyasztójának egy Kínában gyártott elektronikai eszköz. Ez a kereskedelmi háború jól látható, folyamatait tekintve, könnyen követhető felszíne. A mélyben azonban ott húzódik egy sajátos kérdés, mégpedig a ritkaföldfémek helyzete.

Ezek nélkül ugyanis nincs korszerű űrtechnológia, csúcstechnológiájú fegyverrendszerek, orvostechnológiai eszközök, és egy sor olyan dolog sem, ami egyébként hétköznapi és széles körben bevett használati tárggyá vált, mint például a mobiltelefonok. A ritkaföldfémek piacát márpedig Kína uralja, de könnyen lehet, a zavarosban halászva emelkedhet fel az új trónkövetelő, ami kapóra jöhet az utánpótlást kereső Egyesült Államoknak.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Kína még kivár

Kína egyelőre nem vetette be jelenleg egyik legerősebb fegyverét az USA gazdaságával szemben, mégpedig azt, hogy leállítja vagy drasztikusan csökkenti az odaátra szállított mennyiséget ezekből a nyersanyagokból. Sőt, ahogy az Origo megírta, Kína ritkaföldfém exportja az USA-ba idén júliusban 26 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, 447 tonnára. Ez mindenképp figyelemreméltó akkor, amikor augusztusban Washington és Peking között újra fagyosabb lett a viszony.

A ritkaföldfémek esete azért különösen érdekes, mert nemcsak az USA, hanem többé-kevésbé az egész világ ráutalt azokra a készletekre, amelyek a távol-keleti országban találhatók. A globális termelés mintegy 85 százaléka, az ásványoknak ez az összesen 17 kémiai eleme, Kínából származik. Az augusztus első napjaiban közzétett adatok szerint a kínai ritkaföldfémek exportja 32,2 százalékkal nőtt globálisan az előző hónaphoz képest, ami tavaly december óta a legmagasabb szint.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az ázsiai ország most viszont felvetette annak a lehetőségét, hogy korlátozza a ritkaföldfémek amerikai exportját, bár hivatalos intézkedést egyelőre nem jelentettek be. A kínai vezetés már május végén kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját azután, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium feltette a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatot és 68 leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek.

A kínai ritkaföldfémipar résztvevőit tömörítő szervezet augusztus eleji nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a kínai árucikkeket sújtó amerikai büntetővámok egyoldalú és protekcionista eszközök, és elítélte a Kínával szemben alkalmazott "zaklató magatartást".

A szervezet szerint azonban a ritkaföldfémeket értékesítő vállalatoknak egyaránt bővíteniük kell a külföldi és a belföldi piacaikat.

Az év első hét hónapjában a kínai ritkaföldfém-export 28 476 tonnás mennyiséget tett ki, a múlt év azonos időszakához képest ezzel 7,3 százalékkal mérséklődött.

Így sem könnyű az USA-t megszorongatni

Peking az eddigi fenyegetései dacára egyelőre nem vezetett be korlátozásokat a kivitelre vonatkozóan - az év második felére sem -, de az érintett gazdasági szereplők egyre nagyobb aggodalommal figyelik a helyzetet, hiszen a májusi szankciók óta az Egyesült Államok újabb pótvámok bevezetését jelentette be a korábbi büntetővámok által nem sújtott, 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkre szeptember 1-étől, Kína pedig ellenlépéseket ígért.

Azt persze vélhetően Pekingben sem gondolják komolyan, hogy ölbe tett kézzel tudják végignézni, ahogy az Egyesült Államok kifogy a tartalékaiból, és aztán nem lesz képes új hadihajókat vagy épp csúcstechnológiájú katonai repülőgépeket gyártani, ahogy az Origo ebben a cikkében bemuttatta a ritkaföldfémek egyik fő felhasználási területét. Donald Trump amerikai elnök már korábban utasítást adott arra, hogy a vállalatok - például a Pentagon logisztikai beszállítója - keressenek új külföldi nyersanyagforrásokat, illetve tegyenek meg mindent a belföldi termelés felfuttatására. 2018-ban az adatok szerint Kína 120 ezer tonna ásványt termelt ki, az USA viszont csak ennek a hatodát.

Kínai teherhajót töltenek meg az értékes nyersanyagokkal Forrás: Shutterstock

Könnyen elképzelhető az is, hogy Trump elnök felvetése Grönland szigetének megvásárlására is összefüggésben van azzal, hogy csökkentse az ország kitettségét a ritkaföldfémek kapcsán, hiszen Grönlandon a permafroszt alatt a becslések szerint rengeteg áll rendelkezésre azokból.

Az is látható, hogy az USA elsősorban afrikai országokkal keresi a kapcsolatot utánpótlás ügyében. Az olyan, alapvetően nagyon szegény országoknak, mint Malawi, pedig akár kapóra is jöhet, ha - közvetett módon - az USA hadiiparának és más technológiáinak nyersanyag-beszállítóivá válhatnak, hiszen a kínai nyilatkozatokból kiderült: az ottani beszállítók amúgy is keveslik az áruért kapott pénzt a kitermelés nehézségeihez képest.

Más helyzetet teremthet azonban az, ha Washington több partnerrel köt új vagy újít meg megállapodásokat a fontos nyersanyagokról.

S itt léphet a képbe az a dél-afrikai bánya, amely - mutatja be az Africanews és az AFP - adottságai révén komoly beleszólással bírhat a ritkaföldfémek körüli bonyodalmak alakulásába.

Illusztráció Forrás: AFP/Frank Rumpenhorst

Ahol újragondolnák a nyersanyagok kereskedelmét

Délnyugat-Afrikában, 350 kilométerre Fokvárostól található a Steenkampskraal bánya, amely hét évtizedes múltra tekinthet vissza. Az 1949-től üzemelő telephelyen már 1952 és 1964 között zajlott egy olyan fontos nyersanyag kitermelése, ami nélkül egy, akkor épp szárnyát bontogató iparág illetve szektor, nem nőhetett volna akkorára, amekkorára nőtt. Ez pedig a nukleáris fűtőanyagnak számító tórium volt, illetve annak kitermelése.

Bár a tóriumkitermelést később felszámolták, azóta kiderült: a környéken kivételesen nagy koncentrációban található a monacit. A monacitcsoportba tartozó ásványok nagyon fontos ércei a ritkaföldfémeknek, így a lantánnak és a cériumnak is. Található itt neodímium és prazeodímium is - mindkettő a lantanoidák közé tartozik -, amelyek kitermelése még csak most kezdődik, az azonban bizonyos:

olyan sok van belőlük, hogy ez a kinyerési hely világviszonylatban is megkerülhetetlen lesz a ritkaföldfémek piacán.

A bányában összességében a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém koncentrációja található, ami - egyes feltételezések szerint -, különösen a kereskedelmi háború idején, alkalmassá teheti Dél-Afrikát arra, hogy megtörje Kína dominanciáját ezen a piacon.

Trevor Blench, a bányát tulajdonló Steenkampskraal Holdings elnöke azt mondta, a gazdasági kilátásaik nagyszerűek. Elárulta azt is, hogy a térség, az ott élők, sőt, az egész ország számára különlegesen értékes jelentőséggel bírnak az eddig feltárt készletek.

Ez utóbbiak értékét a cég 20 millárd randra, azaz mintegy 400 milliárd forintra becsüli.

S van még egy körülmény, amely Dél-Afrika malmára hajthatja a vizet.

Ez pedig az, hogy Kína tavaly először vált nettó importálóvá ritkaföldfémekből, köszönhetően az elektronikus járművek iránti megugró belföldi keresletnek, amelyek gyártásánál szintén használnak rikaföldfémeket. 2018-ban a világon 5,12 millió elektromos járművet értékesítettek, ebből több mint 1 milliót Kínában - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség. Ez a magyarázata annak, hogy a világpiac fő ellátója maga is behozatalra szorul ezekből az alapanyagokból. Dél-Afrikában pedig arra számítanak, a kínai belföldi keresletnövekedés visszafogja az exportot, ami megnövelheti a figyelmet a bánya iránt.

Egy lap beszámol róla: a Steenkampskraal megkapott minden szükséges engedélyt a kitermelés megkezdéséhez.

A tervek szerint évi 2700 tonnát emelnek majd ki, és az ehhez szükséges fejlesztésekre szánt, első évi 50 millió dolláros fedezetet (kb. 14,5 milliárd forint) már biztosítja is a vállalat.

A bányában a kőzetekben 14 százalék körül van a ritkaföldfémek koncentrációja, ami világviszonylatban is kiemelkedő. A dél-afrikai kormány ásványügyi kutatóközpontjából pedig hozzátették:

az ország képes kielégíteni a növekvő igényt a ritkaföldfémek után.

Ebben pedig a bányának elengedhetetlen szerep juthat, mely - ahogy megjegyzik - "a világ egyik legfontosabb bányászati helyszínévé válhat."

Ugyanakkor a londoni Fitch Solutions elemzője hozzátette: a bányában található ásványokból, a könnyű ritkaföldfémekből a világ más részein is előfordul. Az USA-ban, Ausztráliában, Indiában, Oroszországban és Vietnámban is akad abból bőségesen. Dél-Afrikának saját bányászati tevékenységét kell felfuttattnia, a kitermelési technológia színvonalát emelnie a sikeres versenyhez.