Egyetlen elképesztő animáción a világ városi lakosságának növekedése

2019.08.28. 07:24

Ha van a XX. század végének és a XXI. század elejének masszív, a világ gazdasági és össztársadalmi helyzetére jelentős hatást gyakorló trendje, akkor az a városiasodás robbanásszerűen lezajlott - és jelenleg is zajló - folyamata. A Visual Capitalist egyetlen látványos animáción mutatja be, hogyan növekedett a világ városainak népessége hét évtized alatt.

Az urbanizáció globális történetében az 1950-es években történt meg az újabb fordulat, mely a városok népességnövekedésének máig tartó, hatalmas hullámát elindította. 1950-ben nagyjából 751 millióan éltek a világ városaiban. 2018-ra ez a szám közel a hatszorosára nőtt, elérve a 4,2 milliárdot.

Az ENSZ vonatkozó közlése szerint a városok növekedése két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik, hogy az általános népességnövekedésben nagyarányú területi egyenlőtlenségek állnak fenn, a másik pedig az a tény, hogy az emberek kitartóan, tendenciaszerűen vándoroltak a városokba, ami kikényszerítette a települések fejlődését, fejlesztését. 

Az adatok szerint a város-vidék népességének arányában a fordulópontot 2008-2009 jelentette. 

Ekkor ugyanis a globális világ városi és vidéki népességének aránya 1:1 volt, azaz nagyjából 3,3 milliárd ember élt nagy településeken, s ugyanennyi falusi, illetve rurális térségekben.

Dubaj látképe egy látványtervenForrás: Dubai Holding

Ezt követően azonban a városi népesség növekedésének és a vidéki csökkenésének tendenciáját lehet megfigyelni, ami az előrejelzések szerint 2050-ig biztosan nem fog változni. A prognózis szerint 

2040 környékére a városokba tömörülve él majd 6 milliárd ember, míg a vidékiek száma ennek nagyjából a fele, 3 milliárd lesz. 

Amikor városiasodásról van szó, sokszor a tízmilliós, illetve a lassan akár több tízmilliós népességűre duzzadó metropoliszokra gondolnak sokan. A mostani "megavárosok", a 10 millió feletti lélekszámmal rendelkezők - például New York. Lagosz, Tokió - várhatóan egyre nagyobbra nőnek. Az ENSZ szakértői szerint azonban a következő évtizedek urbanizációjának legfontosabb trendjét a regionális jelentőségű, közepes nagyvárosok fogják képviselni, melyek 500 ezer és 5 millió közötti lakosságszámmal bírnak. 2030-ra ugyanis a mostani óriási városok helyett, inkább ezek a még élhetőbb léptékű települések lesznek a gazdasági fejlődés igazi motorjai és csomópontjai - állítják az elemzők.

A következő, rövid animáció megmutatja az elmúlt hét évtizedet jellemző globális városiasodást. A Z Creative Labs munkatársai 1800 település növekedését ábrázolták, 300 ezertől a 37 milliós lakosságszámig - ez utóbbi adatot fejezik ki a különböző színű körök, melyek azt fejezik ki, az adott régióban milyen arányú a városi lakosság koncentrálódása, a növekedés pedig ennek ütemét mutatja:

S hogy mi várható a közeli jövőben? 

A modellezések szerint a globális városi lakosság növekedésének harmada 2050-ig, három országhoz lesz köthető: Indiához, Kínához és Nigériához. Az előrejelzések szerint a következő három évtizedben Indiában 416 millióval, Kínában 255 millióval, Nigériában pedig 189 millióval nő majd a városokban élők száma.

Ugyanakkor az is várható, hogy 

egyes megavárosok hamarosan elérik populációjuk csúcspontját. 

Különösen Ázsia egyes térségeiben, valamint Európában lehet számítani arra, hogy egy-egy nagyváros lakóinak száma csökken, mégpedig a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. Például Tokió és vonzáskörzete most mintegy 38 millió ember otthona, ám a népesség itt várhatóan már 2020-ban enyhe csökkenésnek indul.

A világszervezet friss előrejelzése szerint a Föld népessége a 2019-es 7,7 milliárdról 2050-re 26 százalékkal, 9,7 milliárd főre nő. Ez bizonyosan óriási gazdasági kihívást jelent majd a világnak, hiszen a tendenciák alapján, a népesség nagyja a városokban koncentrálódik, amelyek infrastruktúráját fel kell készíteni lakóinak megfelelő minőségű kiszolgálására.