Ismét kimagaslóan jó munkaerőpiaci adatokról jelentett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legfrissebb, a május-július időszakát bemutató adatok szerint, a foglalkoztatottak száma ebben az időszakban 4 millió 518 ezer volt, vagyis 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Eközben a munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 158 ezer volt, azaz a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt. Milyen a foglalkoztatás bővülésének szerkezete? S elérheti a folyamatos növekedés a munkaerőpiaci határt, azaz azt a szintet, amikor már nem lehet új munkavállalókat bevonni a foglalkoztatásba?

Növekedési pályán maradt a foglalkoztatottak száma: ahogy az Origo megírta, a friss adatok szerint a májustól júliusig tartó, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 518 ezer volt, amely 0,8 százalékkal több, mint az egy évvel ezelőtti. A foglalkoztatottak száma a második negyedévnek megfelelő előző három hónapos időszakhoz képest, 7 ezer fővel tovább emelkedett. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 70,1 százalékra emelkedett.

A múlt év azonos időszakával összehasonlítva az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 73 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 10 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 49 ezerrel csökkent.

Ezzel egyidejűleg, a munkanélküliségi ráta május-júliusban 3,4 százalék volt. A vizsgált időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer fő volt, a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája a múlt év azonos időszakához hasonlítva 1,0 százalékponttal, 11,1 százalékosra nőtt. A munkanélküliek mintegy negyede ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 2,9 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,6 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

Történelmi mélységben a munkanélküliség

Ezek az adatok a munkaerőpiac dinamikus növekedésére és a munkanélküliség folyamatos csökkenésére, illetve a jelenlegi, történelmi mélységű szinten való maradására utalnak. Mindkét tendencia a munkaerőpiac szerkezeti összetételére irányítja az elemzők figyelmét. Egyúttal felvetik a kérdést: hogyan lehetséges munkavállalók biztosítása akkor, amikor számos iparágban és szektorban már most égető szükség mutatkozik rendelkezésre álló munkaerőre?

Varga Mihály szerint kedvező pályán van a munkaerőpiac

Továbbra is kedvező pályán van a magyar munkaerőpiac - mondta a pénzügyminiszter a megjelent munkaerőpiaci adatokat kommentálva. A miniszter az adatok kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája átlépte a 70 százalékot; mint mondta, soha ennyien nem dolgoztak a rendszerváltozás óta.

Magyarország az európai uniós átlag fölé került a foglalkoztatásban - mutatott rá.

Varga Mihály emlékeztetett, hogy az elmúlt években komoly eredményt sikerült elérni, 2010-ben a kormányváltáskor még 55 százalékos volt a foglalkoztatási ráta.

A keresetek változása az egyik legfontosabb tényező, ami segítette az elmúlt egy év folyamatait, és segíteni fogja a következő időszakban is - fejtette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a bérek jelentősen nőttek, ami egyre több ember számára teszi vonzóvá a munkába állást.

Munkatársak dolgoznak a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyárának szerelősoránForrás: MTI/Ujvári Sándor

Az európai gazdaság lassulása ellenére a magyar gazdasági növekedés lendületben maradt, és a bővülés új munkahelyeket teremt - hangsúlyozta. Felidézte, hogy az elmúlt egy évben a szolgáltató szektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban új munkahelyek jöttek létre. A pénzügyminiszter várakozása szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései lehetővé teszik, hogy a következő hónapokban a foglalkoztatottak száma emelkedjék.

Varga Mihály kitért a szakképzési rendszer átalakítására, ebben az összefüggésben a legfontosabbnak nevezte, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő szakképesítéssel rendelkező fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra.

A pénzügyminiszter úgy látja, hogy még mindig van lehetőség a magyar munkaerőpiacon a bővülésre. Mint mondta, a kormány szándéka továbbra is az, hogy még több közfoglalkoztatott lépjen át az elsődleges munkerőpiacra, másrészt vannak még állást kereső munkanélküliek is. Varga Mihály kiemelte, hogy a nyugdíjasok és a nők esetében is látnak lehetőséget arra, hogy a foglalkoztatottak száma bővüljön.

A Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy 2010 óta a foglalkoztattak száma több mint 20 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország első a régiós rangsorban. A 2010-es csaknem 12 százalékról 3,4 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami az ötödik legalacsonyabb az unióban. A közlemény szerint a kormány célja továbbra is az, hogy a munkanélküliség mielőbb három százalék alá kerüljön.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Elemzők a munkaerőpiac magas szintű stabilizációjára számítanak

A munkaerőpiac magas foglalkoztatási és alacsony munkanélküliségi szinten stabilizálódik, és egyre nehezebbnek látszik friss munkaerő bevonása - így kommentálták elemzők a KSH adatait.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a foglalkoztatás bővülésének szerkezeti értékelésekor kiemelte, hogy egyre többen térnek vissza a magyar munkaerőpiacra és erőteljesen zajlik a közfoglalkoztatás leépítése is.

A munkanélküliek száma 2 ezer fővel nőtt az előző 3 havi átlaghoz, míg 8 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,3 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A foglalkoztatottak száma a közszolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 4 ezer, az építőiparban 2 ezer új munkahely keletkezett, a mezőgazdaság területén 8 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 33 ezer új állás jött létre. A közszolgáltatások területén 2 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

IllusztrációForrás: Shutterstock

A szakértő szerint a munkanélküliség jelenleg látott, nyári szezonban nem megszokott minimális növekedése annak köszönhető, hogy egyre többen térnek vissza a magyar munkaerőpiacra és erőteljesen zajlik a közfoglalkoztatás leépítése is. 

A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami

egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek.

De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli.

Így lehetne tartalékot felszabadítani a hazai munkaerőpiacra

Horváth András szerint, a foglalkoztatás bővülésének ez a stagnálás közeli helyzete mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett

a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ezt megközelítő ütem várható.

Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot, illetve egy esetleges forinterősödés is segíthetné a bérek relatív közelebb kerülését.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legfrissebb adatokról azt mondta:A munkanélküliségi ráta alapján lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart a magyar gazdaság, számottevő csökkenés ennél a mutatónál már nem várható. Ugyanakkor részletes adatok szerint a foglalkoztatottság terén még lehet javítani a mostani helyzeten. Például az idősebb korosztályban."

A 60-64 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta el sem éri a 3 százalékot, tehát az átlag alatt van. Ugyanakkor a foglalkoztatottsági ráta ebben a korosztályban alig több mint 40 százalékos, sokan ugyanis már nyugdíjba vonultak. Németh Dávid azt mondta, hogy bár az átlaghoz képest a 60-64 évesek foglalkoztatási rátája most alacsony, évtizedes távlatban jelentősen javult. „2006-tól 2013-ig 13 százalék körüli volt az arány, a korai nyugdíjba vonulásra vonatkozó szabályok szigorítása miatt mostanra a háromszorosára emelkedett a mutató."

A nők jelenthetik a hazai munkaerőpiac egyik tartalékátForrás: Getty Images/PeopleImages.com - #1372682/Nicolas Hansen

A szakember szerint a további javulás ellen hat viszont, hogy a nők 40 év munkaviszonnyal már nyugdíjba mehetnek. A nyugdíjkorhatár emelkedése pedig növelheti ebben a korosztályban a foglalkoztatást. Szintén segítheti ezt, ha a 60-64 évesek részmunkaidős állást vagy távmunkát vállalnának, ezzel is enyhítve a munkaerőpiaci problémákat. Utóbbi alternatív foglalkoztatási formák pedig más, szintén alacsony foglalkoztatottságú korosztályokban, például a fiataloknál vagy a gyermeket nevelő anyáknál is javíthatná a mutatókat.

A munkaerőpiaci tartalékot elsősorban a nők jelenleginél nagyobb arányú bevonása jelentheti a munkaerőpiacra - hívják fel a figyelmet a kommentárok.

Szakértői értékelések szerint ugyanakkor a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a hazai munkaerőpiacon.

Küszöbön a teljes foglalkoztatottság?

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője emlékeztetett: a foglalkoztatottak száma már harmadik hónapja meghaladja a 4,5 milliót, tehát historikusan is magas szinten áll, 2010 azonos időszakához viszonyítva a foglalkoztatottak száma 776 ezerrel nőtt. A foglalkoztatási szint további növelésében segítséget jelenthet egyebek közt a nők és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának növelése, akiknek munkaerőpiaci aktivitása az átlagosnál alacsonyabb.

Szakértők szerint törekedni kell a nyugdíjas korúak nagyobb arányú bevonására a munkaerőpiacraForrás: Shutterstock

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy

rekorderős szinten látszik stabilizálódni a magyar munkaerőpiac.

A foglalkoztatottak száma egy év alatt már csupán 0,3 százalékkal nőtt, az aktivitás pedig 0,1 százalékkal, ennek eredőjeként tudott mérséklődni az állástalanok aránya. A magyar munkaerőpiac legfőbb tartaléka továbbra is a nők alacsony foglalkoztatása. Ezt jelzi az is, hogy míg a nők munkanélküliségi mutatói javulni tudtak, a férfiaké nem változott.

A vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak a friss munkaerő bevonását illetően. A 158 ezres munkanélküli csoport több mint 37 százaléka tartósan munkanélküli, vagyis nehezen foglalkoztathatónak minősül. Egyre komolyabb feladat hárul az államra, hogy munkaerőpiaci eszközök segítségével újabb embereket tudjon visszahívni a munkaerőpiacra, vagyis hogy aktivizálja a passzív rétegeket és a nehezen foglalkoztathatókat segítse az elhelyezkedésben. A másik oldalról viszont talán egyre kevesebb is lesz az igény az új munkaerőre. Ahogyan lassul a globális gazdasági növekedés és romlanak a kilátások, úgy a vállalatok is előbb-utóbb mérséklik a munkaerő iránti igényüket. Ennek fényében Virovácz Péter 2019 hátralévő részében és jövőre nem számít érdemi változásra a munkaerőpiacon, továbbra is 3,4 százalék körül ingadozhat a munkanélküliségi ráta.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a számok alapján a hazai munkapiac közgazdasági értelemben továbbra is teljes foglalkoztatottsággal jellemezhető.

A foglalkoztatottak számának előző években jellemző jelentős nyári emelkedése eddig elmaradt, amiből arra lehet következtetni, hogy a munkaerőpiac elérte természetes demográfiai határait. A munkaerőpiac lényeges szerkezeti változása nélkül nagyon valószínűtlen, hogy a jelenlegi rekord magas foglalkoztatási szám érdemben emelkedjen ebben a gazdasági ciklusban.

A vállalatok munkaerő iránti kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás.

A feszes munkaerőpiac és a lassuló ütemben, bár várhatóan továbbra is emelkedő bérek azt sugallják, hogy a belső fogyasztás az idei évben is fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.