Egyre fenyegetőbb a recesszió Ázsiában

5, Szingapúr: sokan nyilatkozták, hogy elégedettek a munkalehetőségekkel és a biztonsággal, ugyanakkor többen drágának tartják a megélhetést itt.

Ahogy nő a félelem a globális gazdaság állapotával kapcsolatban, az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak pedig nem látszik a vége, egyre több ázsiai gazdaság néz szembe recessziós fenyegetettséggel.

A legerősebb ázsiai gazdaságok számára a recesszió egyelőre még nem jelent közvetlen veszélyforrást. A régiós trendek azonban arra utalnak, hogy még a kereskedelmi háborúban egyáltalán nem érintett országoknál is fokozódnak a problémák.

Vagyis olyan „ártatlan kívülállókat" is fenyeget egy esetleges recesszió, akiknek semmi közül Washington és Peking összecsapásához

– mondja az Oxford Economics vezető ázsiai közgazdásza.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy sokszor relatíve kicsi és nyitott gazdaságokról van szó, amelyek szoros kereskedelmi kapcsolatban állnak Kínával. Vagyis ha a növekedési nehézségek fokozódnak, a kereskedelmi háború pedig eszkalálódik, akkor ennek az egész térség súlyosan megérezheti a hatásait.

Kína

A világ második legnagyobb gazdaságának GDP-növekedése évek óta folyamatosan lassul. Az idei második negyedévben csupán 6,2 százalékos volt a bővülés, amilyen alacsony ütemre az 1990-es évek eleje óta nem volt példa.

Kína még bőven nincs recesszió közelében, de a növekedés lassulása komoly kihívást jelent Forrás: Imaginechina/Xie zhengyi - Imaginechina/Xie Zhengyi

Az USA-val fennálló vámháború pedig érzékenyen érinti a kínai cégeket, mivel az ország exportjának durván 20 százaléka az Egyesült Államokba megy. A legnagyobb gond azonban most inkább a bizonytalanság, mivel továbbra sem látható, mi lesz a konfliktus végkimenetele. Az elemzők egyébként általában is azt hangsúlyozzák, hogy

a kereskedelmi háború nem önmagában a vámok miatt sújtja a világgazdaságot, hanem a folyamatosan fennálló bizonytalanság miatt.

Peking mindeközben különböző ösztönzőkkel igyekszik fokozni a gazdasági növekedést. A kormány várakozásai szerint idén 6-6,5 százalékkal bővülhet majd a GDP.

Japán

A kínai növekedés lassulása és a kereskedelmi háború Japánt sem hagyja érintetlenül. Az országban csökken az üzleti bizalom, ráadásul az exporttermékek iránti globális kereslet zsugorodása igencsak kedvezőtlenül érinti például a japán elektronikai cikkek gyártóit.

Mindazonáltal a japán növekedési adatok egyelőre inkább javulást mutatnak.

Az előzetes számok szerint a második negyedévben 0,4 százalékos volt a GDP-növekedés, ami felülmúlta a 0,1 százalékos várakozásokat – a vártnál erősebb növekedés elsősorban a javuló belső fogyasztásnak köszönhető.

Japánban súlyos hatásai lehetnek az adóemelésnek Forrás: Flickr, Dick Thomas Johnson

Japánban az igazi izgalmak viszont ősszel jönnek majd, amikor a kormány (októberben) bevezeti a korábban belengetett forgalmi adó emelést. Ez ugyanis számos elemző szerint érdemben visszavágja majd a belső fogyasztást, aminek akár súlyosabb negatív következményei is lehetnek a világ harmadik legnagyobb gazdaságára.

India

Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságának növekedését erősen megtépázta a gyengélkedő belső kereslet és a beruházások visszaesése. A legutóbbi negyedéves GDP-adatok alapján a bővülés 5,8 százalékos volt, de az augusztus 30-án nyilvánosságra kerülő friss számok ennél is gyengébb növekedést tükrözhetnek majd.

India gazdasága nagyon erősen támaszkodik a belső fogyasztásra, azonban a hazai költések élesen beszakadtak az elmúlt időszakban.

Jó példa erre az autópiac, ahol júliusban a személyautók eladásai 31 százalékkal zuhantak.

Ilyen mértékű havi csökkenésre közel két évtizede nem volt példa az országban. Az iparág erre elbocsátásokkal és a termelés visszafogásával reagált.

Idén eddig az indiai jegybank már négyszer csökkentett kamatot, hogy ösztönözze a növekedést. Az ország irányadó kamatrátája most közel 10 éves mélyponton van.

Hongkong

Az ázsiai pénzügyi központ ma több oldalról is komoly bajban van gazdaságilag. Egyrészt a kínai lassulás erősen érinti, másrészt a hosszú hetek óta tartó tüntetéshullám, és az ebből adódó politikai bizonytalanság is erősen megtépázza a városállam kilátásait. Egyes elemzők szerint Hongkong esetében már a közeljövőben fennáll a recessziós veszély.

Hongkongban a politikai feszültségek is rontják a gazdasági kilátásokat Forrás: AFP/robertharding/Fraser Hall

A GDP egyébként (negyedéves alapon) 0,4 százalékkal zsugorodott a júniusban véget ért három hónapban. Ezek az adatok azonban még egyáltalán nem tükrözik a több mint két hónapja tartó tüntetéshullám negatív gazdasági hatásait.

Ezeket majd a novemberben kikerülő harmadik negyedéves adatok mutatják meg, és több elemző szerint is elképzelhető, hogy Hongkong technikai recesszióba süllyed

– vagyis egymás után két negyedévben mutat csökkenést a GDP.

Szingapúr

A nemzetközi kereskedelemtől erősen függő Szingapúrt keményen megütötte a globális kereslet csökkenése, a kínai gazdaság lassulása, valamint a kereskedelmi háború. Szingapúr nagyban támaszkodik a technológiai exportra, és ahogy a világban csökken a kereslet az elektronikai cikkek iránt, úgy romlanak folyamatosan a városállam gazdasági kilátásai.

Szingapúr a kereskedelmi háború egyik "ártatlan kívülálló" áldozata Forrás: AFP/Roslan Rahman

A szingapúri GDP ráadásul 3,3 százalékkal szűkült az idei második negyedévben (éves alapon), ami arra késztette a kormányt, hogy 0 és 1 százalék közé fogja vissza az idei növekedési várakozását.

Az Oxford Economics becslései szerint az októberben napvilágra kerülő harmadik negyedéves adatok szintén zsugorodást mutatnak majd, ami azt jelentené, hogy Szingapúr technikai recesszióba csúszik.

Szingapúr egyébként a tökéletes példája az „ártatlan kívülállónak". A törpeállam termékeire ugyanis semmilyen vámot nem vetettek ki a kereskedelmi háború folyamán, mégis az elemzők szerint súlyosabban érintik a gazdasági következmények, mint magát Kínát.

Dél-Korea

Idén már korábban is felmerültek aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy Dél-Koreát elkaphatja a recesszió. Ennek ellenére az ország képes volt úgy manőverezni, hogy elkerülje a gazdasági visszaesést, amit nagyban segítettek az ösztönző kormányzati kiadások.

A második negyedében végül 1,1 százalékkal bővült a dél-koreai GDP az előző év azonos időszakához képest.

A bázis egyébként elég alacsony volt, mivel a tavalyi második negyedévben az ország a 2008-as válság óta nem látott GDP-csökkenésről jelentett. Most júliusban azonban már a jegybank is beszállt az élénkítésbe, és három éve először kamatot csökkentett.

A legnagyobb gondot Dél-Koreában is a technológiai export gyengélkedése okozza, melyet a már említett globális keresletcsökkenés idézett elő. A kereskedelem pedig rendkívül fontos az ország számára, és az elektronikai cikkek adják a kivitel nagyjából 30 százalékát. Végül az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy Dél-Korea saját kereskedelmi háborút folytat Japánnal, ami csak tovább növeli a bizonytalanságokat.