A második negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak a tavalyi év egészét jellemző dinamikus bővülése - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A friss adatokból kiderül, hogy a fejlesztések volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év időszakának szintjét, amikor 16,2 százalék volt az emelkedés. 

A beruházások összességében stabil 20 százalék körüli növekedési ütemet mutatnak: tavaly 19,2 százalékkal, az idei első negyedévben 20,1 százalékkal és az idei év első felében 19,3 százalékkal nőttek a beruházások éves összevetésben.  

A beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 4,1 százalékkal haladta meg, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 53 százalékkal - fűzte hozzá a KSH.

A Városliget Zrt. által 2019. április 30-án közreadott képen daruk a Liget Budapest Projekt keretében megvalósuló Magyar Zene Házának építkezésénForrás: MTI/Városliget Zrt.

Az uniós forrásokból származó - nagyobb részt a kormányzati szerveknél megjelenő - fejlesztések szerepe mérséklődött, miközben a - főként feldolgozóipari - vállalkozások beruházásai dinamikusan bővültek. A vállalkozások által eszközölt beruházások növekedési üteme az első negyedévi 24,1 százalékosról 30,7 százalékra, a költségvetési szerveknél 18,9 százalékról 20,9 százalékosra gyorsult. 

A vállalkozások aránya a nemzetgazdasági beruházásokon belül a tavalyi 53,9 százalékról 59,6 százalékra nőtt.  

Míg a vállalkozások között a nagyvállalati kör beruházásai bővültek kiugróan, addig a költségvetésnél a beruházások nagyobbik hányadát a központi közigazgatási szervek valósították meg - jegyezte meg jelentésében a KSH.

A beruházások növekedésének szerkezeti megoszlása

A beruházások

  • csaknem 60 százalékát építési beruházások alkották és 22,3 százalékkal nőttek a tavalyi második negyedévhez képest,
  • míg a gép- és berendezésberuházások 15 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a tavalyi 12,4 százalékos növekedés után.

A gép- és berendezésberuházások növekedéséhez a belföldi gyártásból származó eszközök beszerzése járult hozzá nagyobb mértékben - tette hozzá a hivatal.

A feldolgozóiparban 29,7, az építőipari beruházások volumene 27,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az idegenforgalmi beruházások 82 százalékkal nőttek a második negyedévben.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a hotelépítések és a szállodafelújítások a korábbi időszakokhoz hasonlóan ismét szerepet játszottak a beruházások kiugró teljesítménynövekedésében.

A beruházások több mint negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztésein belül a növekedést elsősorban - a járműipari beszállítóknak köszönhetően - a villamos berendezések gyártásában és a vegyi anyag, termék gyártása területén realizált beruházások eredményezték. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő volt a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházási tevékenysége is.

A második legnagyobb beruházónak számító szállítás, raktározás ágazat beruházásainak volumene 19,7 százalékkal nőtt, továbbra is elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya- és vasútépítkezések következtében, de jelentős beruházási aktivitás jellemezte a városi és a távolsági közlekedésben működő vállalatokat is.

IllusztrációForrás: MTI/Matusz Károly

A harmadik legnagyobb beruházónak számító, a teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 14,6 százalékkal nőtt. A lakásépítések csökkenését ellensúlyozta a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe - egyebek mellett logisztikai csarnokba, bevásárlóközpontba - történő beruházások erőteljes növekedése.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a beruházási teljesítmény 6,0 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a nagykereskedelmi hálózatok gépjárműbeszerzései járultak hozzá.

Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás immár a negyedik legnagyobb beruházónak számít, teljesítményértéke a bázisidőszakhoz képest 12,6 százalékkal nőtt. Az árvízvédelmi védvonalak kiépítése is növelte a fejlesztési ráfordításokat.
Az oktatásban a tavalyi magas bázishoz képest a második negyedévben 3,0 százalékkal, az első félévben 2,3 százalékkal kevesebb fejlesztés valósult meg.

Az egészségügyben 14,5 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén 37,0 százalékos volt a beruházások növekedése.

Így alakulhatnak a beruházások középtávon

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a KSH adatait kommentálva elmondta: „A mostani lassabb, de továbbra is dinamikus bővülés illeszkedik az eddigi trendbe, ugyanis régóta jelentős pluszban vannak a beruházások. Legutóbb 2016 utolsó negyedévében voltak mínuszban, akkor éves szinten közel 20 százalékos volt a visszaesés. Azóta viszont minden negyedévben két számjegyű volt a növekedés."

Várhatóan a következő időszakban alábbhagy az eddigi lendület, már az idei év hátralévő részében is visszafogottabb növekedés várható a beruházásoknál. Egyrészt a folyamatban lévő projektek kifutása, másrészt a magasabb bázisértékek miatt. 2018-ban ugyanis az első negyedév után komolyabb növekedés történt a beruházásoknál. A mostani kilátások alapján az év egészében valamivel 15 százalékot meghaladó plusz várható.

Németh Dávid azonban azt is elmondta, hogy a következő években is folytatódhat a lassulás, elsősorban azért, mert az uniós forrásokból finanszírozott beruházások 1-2 éven belül befejeződnek. Ezeket piaci és állami finanszírozású projektek pótolhatnák.