Figyeljen oda, különös csalással próbálkoznak!

Computer hacker, conceptual image.

Csalók elektronikus leveleket küldenek ki magánszemélyeknek az ENSZ által számukra küldött nagy összegű állítólagos pénzküldeményekről. A bűnözők az MNB-re is hivatkozva próbálnak – adminisztrációs, igazolási díjakra hivatkozva – így pénzt kicsalni az érintettektől - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez már nem az első alkalom, hogy megpróbálnak visszaélni az MNB nevével. A jegybank (amely ilyen ügyekben büntetőfeljelentést tesz) nem működik közre e tevékenységben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentés alapján értesült arról, hogy ismeretlenek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) nevében küldenek angol nyelvű elektronikus leveleket magyar magánszemélyeknek, a világszervezet által kiutalt nagy összegű pénzküldeményről értesítve őket.

A levelek szerint a pénzküldeményt az MNB csekk formájában küldi el nekik, amihez a csalók nagy összegű előzetes „adminisztrációs költség" befizetését kérik.

Ha ezt a magánszemélyek teljesítik, újabb „igazolási díjak" befizetését kérik a kifizetéshez, ezúttal az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nevében.

Illusztráció Forrás: AFP/Science Photo Library/Igor Stevanovic

Mint emlékezetes, a jegybankra vagy annak állítólagos „elvárásaira" hivatkozva legutóbb 2018 októberében, ezt megelőzően pedig 2016 decemberében küldtek ki a mostanihoz hasonló megtévesztő csaló leveleket magyar ügyfeleknek.

A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – a „419-es vagy nyugat-afrikai csalás" jellegű.

Ezeknél a feladók nagy összegű pénz – ebben az esetben jelentős ENSZ-kiutalás – rövidesen várható érkezéséről értesítik a címzetteket, a hitelesség érdekében itthoni szervezetekre, ebben az esetben az MNB-re is hivatkozva.

Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, esetleg pénzt küldenek, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy elküldött összegeiket nem látják viszont.

Az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggő ügyintézést nem végez (s így természetesen költségeket sem számít fel), illetve azzal kapcsolatos ügyféladatokat sem igényel elektronikus levélben.

A mostani üzenetek feladói ismeretlen bűnözők, akik egyértelmű célja a fogyasztók megkárosítása

- jelzi az MNB.

A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, az esetet jelezzék az MNB-nek és a rendőrségnek. Ha egy ügyfél esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, célszerű azt is haladéktalanul bejelentenie a nyomozó hatóságnak.

Az MNB ilyen esetben ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.