Söröskupak, űrérme, sajt: ezek a világ legkülönlegesebb pénzei

2019.08.31. 10:44

Ha két ember megállapodik valamiről, hogy az pénz, azaz kézzelfogható, saját fizetőeszköz, akkor az bizony onnantól pénz - tartja egy közgazdasági szállóige. Annak története pedig tele van érdekesebbnél érdekesebb megállapodásokkal, pontosabban olyan tárgyakkal, melyeket emberek egy csoportja saját, közös csereeszközként használt. Összeállításunkban ezekből mutatunk be néhányat!

A pénz történetével foglalkozva, nagyon hamar világossá válhat, hogy egyáltalán nem is olyan egyszerű definiálni azt, mit tekintünk pénznek, mitől válnak azzá, például azok az apró tárgyak vagy speciális nyomtatással készült papírdarabkák, melyeket szinte mindenki tart a tárcájában. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy közvetítő eszközként, a pénz rengeteg más formában is testet öltött már a világtörténelemben, érmék és bankjegyek mellett. Noha épp napjainkban, a kriptovaluták korában merül fel újra kérdésként az, mennyire feltétele a pénz fogalmának annak fizikai kézzelfoghatósága, a valuta és a deviza közötti különbségekről, vagy a pénznek az aranyhoz való viszonyáról már nem is beszélve.

Összeállításunkkal nem ezekre a - messzire vezető - kérdésekre keressük a választ. Bemutatunk viszont néhány nem hétköznapi, néha egyenesen szórakoztató, néha meghökkentő, furcsa "pénzt", amit az emberek valaha is fizetésre használtak, valamint egy nem kevésbé szokatlan bankót és érmét.

Ha hallott már a mikronéziai, kőből készített órási pénzekről, melyek értékét fizikai nagyságuk képviselte, akkor bizonyosan érdekelni fogja, hogyan használták pénzként a söröskupakokat, és mi a legegyszerűbb megoldás akkor, ha egy rosszemlékű, megbukott diktátor után, gazdaságosan szeretne egy ország új bankjegyeket használni?

Kőpénzek Yap szigeténForrás: AFP/robertharding/Michael Runkel

Kagylópénzek

Meglehetősen gyakorinak számított a világon - különösen Ázsia, Afrika, Óceánia egyes térségeiben -, hogy a modern pénzek megjelenése előtt, kiszárított tengeri kagylókkal fizettek. Annak, hogy melyik kagyló milyen értéket képviselt, eltérő tradíciói alakultak ki, de általában a kagyló fizikai megjelenéséhez, színéhez, sőt, formájához rendelték azt. Ugyanakkor annak is számos helyen kialakult a gyakorlata, hogy a kagylókat összetörték, és az apró darabkákat nagyjából egységes méretre és formára munkálták meg, így lényegében a pénzérmékhez hasonló fizetőeszközt létrehozva azokból.

Kagylók a tengerpartonForrás: AFP/ hemis.fr/Guiziou Franck

Helyek, ahol a mobilpercek jelentik a fizetőeszközt

Elképzelni talán nehéz, de a világ számos pontján kisebb ügyleteknél a mobiltelefonokon lebeszélhető percek jelentették a helyi valutánál is értékesebb fizetőeszközt. A kommunikáció, a másokkal való kapcsolattartás pedig olyan elemi igényként él mindenütt, hogy a mobilpercek (különösen fejletlenebb távközlési infrastruktúránál) értékesebbé válhatnak, mint a hiperinflációban vergődő saját pénz. Afganisztánból, Dél-Afrikából, Indiából, Egyiptomból és még számos más országból ismerni olyan eseteket a közelmúltból, ahol az emberek a mindennapi, egymás közötti ügyletek során, mobilpercekkel fizettek.

Pénz van hozzá, már csak meg kell hódítani a világűrt

Nagy figyelmet kapott 2007 őszén, amikor bejelentették az űrbe szánt valutát, a QUID-ot, azaz a Quasi Universal Intergalactic Denomination nevű, az emberiség galaktikus terveit egységes pénzügyi alapra helyező eszközt. A QUID-ot azzal ajánlották, hogy arra a világon akkor hivatalosan használt, közel 180-féle valutát át lehet váltani, és az egész bevezetését azzal húzták alá, hogy kidolgozásában a brit Nemzeti Űrközpont és a Leicester Egyetem munkatársai vettek részt. Később kiderült, hogy az űrvaluta egy igen jól sikerült, londoni ügynökséghez köthető virális marketingakció volt.

Kölcsönt venne fel? Van, ahol sajt lehet a fedezete!

Bár egyesek szerint tévesen tekintik parmezánnak, a Parmigiano Reggiano a sajtimádók egyik kedvence, értékét pedig jól mutatja, hogy van olyan pénzintézet, amely fedezetként is elfogadja azt. Az olasz Banco Emiliano szívesen folyósít kölcsönöket helyi gazdálkodóknak és mezőgazdasági termelőknek, azzal a kikötéssel, hogy ha nem bírják visszafizetni, akkor a különleges minőségű sajtok hatalmas tömbjeit 300 dollárért (kb. 90 ezer forint) értékesíti - ez lényegében a zálogosításnak egy formája, hiszen a bank a hosszú, akár két éves érési idejű sajtokat át is veszi megőrzésre.

Különösen hangzik?

Pedig működő konstrukció, olyannyira, hogy a bank értékébe egy időben elképesztő összegben, 187 millió dollárban számítottak bele a kisebb szekérkeréknyi sajttömbök.

Ez hallatlanul nagy összeg, 55 milliárd forint - parmezánban.

A készletekre három alkalommal is sajttolvajok próbáltak lesújtani, megdézsmálva a banknál tárolt tömböket. 2013 és 2015 januárja között pedig egy szervezett bűnözői csoport összesen 2039 tömböt, több mint 15 ezer kilogrammot tulajdonított el ebből a fajtából, Olaszország több különböző sajtraktárából. 

Imnport olasz Parmigiano Reggiano sajtok egy kaliforniai élelmiszerboltbanForrás: AFP/2019 Getty Images/Justin Sullivan

A fejetlen 20 ezer zairés

Némileg kilóg a sorból a zairés példája, hiszen ebben az esetben hagyományos bankjegyről van szó. Különlegessége okán, mégis helyet kapott összeállításunkban. A ma Kongói Demokratikus Köztársaságnak hívott Zairében a valutát is az országról nevezték el. Az értékes ásványkincsekben dúskáló, de nagyon szegény és sok viszontagságon áteső országot 32 éven tartotta uralma alatt a kapzsi diktátor, Mobutu Sese Seko, akinek rosszemlékű kormányzása alatt Zaire csak még jobban elszegényedett. Bukása után vette fel az ország ma ismert nevét. Az új kormányzatnak - a diktatúra szimbolikus lezárása érdekében is - sürgősen új bankjegyeket kellett gyártania, hiszen az addig forgalomban lévő és jelentősen inflálódó bankókon Seko tekintett az alattvalóként kezelt állampolgárokra. Mivel azonban minden garassal csínján kellett bánniuk, ezért átmeneti megoldásként, egyszerűen kivágták a bukott diktátor arcát a 20 ezer zairésről, amely így forgalomban maradhatott egy ideig.

null

null

Teatéglák

Főként Közép-Ázsia, Kína, Mongólia térségében terjedt el a XIX. században a teatéglák használata. Ezek a tealevelekből készített csomagok különböző termésű növényeket tartalmaztak, ez határozta meg értéküket. A feljegyzések szerint, az ott élők a hétköznapokban használták azokat fizetésre, sokszor szívesebben, mint az e célra kibocsátott pénzérméket. Ha kellett viszont, el is adták azokat - és természetesen meg is főzték az összecsomagolt leveleket. Kínában még a II. világháború után is használták azokat fizetésre, ma pedig befektetést jelentenek a több évtizedes teatéglák, melyek óriási összegekért cserélnek gazdát.

Teatégla bambuszba csomagolvaForrás: AFP / Altopress/Laurence Mouton

Nyerő söröskupakok

2005-ben történt Kamerunban, hogy egy sörgyár nyereményjátékot indított, melyben a díjak megnevezése a sörösüvegek kupakjainak aloldalára került. A nyereményjátéknak az értékesítés növelése volt a célja, és különösen hatásosnak bizonyult az, hogy azt ígérték, szinte mindegyik palackkal lehet nyerni, vagy csak egy másik üveg sört, vagy akár egy sportautót is.

Aztán megtörtént az, amire valószínűleg nem számítottak a sörgyárnál.

Az emberek a kupakokat elkezdték fizetőeszközként használni a taxizáshoz, a taxisok meg a közúti ellenőrzések során, azokkal fizették ki a bírságokat a helyi rendőröknek. A "kupakpénz" nem élt sokáig, de egy időben a kameruni gazdaság része volt.

IllusztrációForrás: Shutterstock

De mi magyarázhatta a sikerét?

Az, hogy az ország lakói kontinentális viszonylatban is a legnagyobb ivók közé tartoznak, és ahogy a BBC megírta, a nagyjából 1 dollárba került sör ára vetekedett egy városi fuvar árával. S mivel valóban rengeteg nyerő palackot gyártottak (állítólag milliós nagyságrendben fogyott a sör azokban az időkben), melyek többségével legalább egy újabb üveg sört lehetett nyerni, a taxisok elkezdték elfogadni azokat, hiszen egy kupakból - kis szerencsével - néhány üveg sörre is szert tehettek, ami így kevesebbe került számukra, mintha megvásárolnák azokat. Egyes akkori hírek szerint, néhány nyerő kupak elég volt arra is, hogy valaki egész nap taxival furikázhasson.

Az összeállításhoz a Confused és a Banknoteworld anyagait használtuk.