Elfogytak az olcsó ingatlanok a fővárosban

ingatlan, kilátások, negatív
Budapest, 2011. november 28. Eladó lakást hirdető felirat a XIII. kerületi Pannónia utcában. A következő 12 hónapra romlottak az ingatlanpiaci kilátások. A GKI Gazdaságkutató Zrt. októberi budapesti ingatlanpiaci hangulati indexe az előző, júliusihoz képest 10,8 ponttal 92 pontra esett, de 8,2 ponttal magasabb a 2009. júliusi mélyponthoz képest. A lakóingatlanok esetében országosan 1,5 százalékos csökkenést, az iroda tekintetében 0,5 százalékos emelkedést, az üzlethelyiségek esetén 1 százalékos csökkenést prognosztizálnak. A fővárosban az új lakások ára 1,5, a használt lakásoké 2,9, a panellakásoké 3,5-4, a családi házaké pedig 3 százalékkal csökkenhet a várakozások szerint. MTI Fotó: Marjai János
Vágólapra másolva!
Minél kisebb egy település, annál nagyobb az esély arra, hogy 15 millió forint alatt találjon ingatlant a vásárló, ezért a nagyvárosoktól távolabb eső lakóingatlanok értékesítése is komoly piaci szegmens. Ilyen értékben akár családi ház is vásárolható, míg ugyanennyiért a fővárosban legfeljebb egy rossz állapotú, felújításra váró 27 négyzetméteres garzon kapható.
Vágólapra másolva!

Az ingatlanértékesítéssel foglalkozó Otthon Centrum adatai szerint egy Budapest XX. kerületében eladott 24 négyzetméteres fölszinti felújítandó lakás, egy pécsi kertvárosi 1+2 félszobás, 59 négyzetméteres, első emeleti panel, egy bajai, belvárosi, 133 négyzetméteres felújított családi ház és egy nyékládházi 90 négyzetméteres, a 90-es években épült családi ház egyaránt 15 millió forintért kelt el az idén.

A társasházi lakások esetében ennyi pénzért csak kisebb alapterületű ingatlan kapható: átlagosan 48 négyzetméter, jellemzően a 70-es évek közepén épült házban.

Az Otthon Centrum értékesítési tapasztalatai szerint, az ilyen áron értékesített családi házak egy évtizeddel idősebbek, átlagosan 52 évesek, ennek megfelelően állapotuk rosszabb, felújításra, korszerűsítésre szorulnak, viszont alapterületük nagyobb, mint a társasházi lakásoké: átlagosan 76 négyzetméteresek, és szintén átlagosan 1272 négyzetméteres telken állnak.

Az ingatlan elhelyezkedése döntően befolyásolja annak árat is. Az egyes települések között igen komoly különbségek alakultak ki a piacon.

Egy budai vagy belvárosi ingatlan négyzetméterára akár hatszor több is lehet egy kistelepülésen értékesített ingatlanéhoz képest.

Ugyanez a különbség jelentkezik a megyei jogú városokban tapasztaltalt árak esetében is. Ott átlagban két és félszer kell többet fizetni egy négyzetméterért, mint egy kistelepülésen.

Elfogytak a 15 millió forint alatti ingatlanok a fővárosban, vidéken viszont bőségesen találni még ilyet az Otthon Centrum kimutatása szerint, főleg a kisebb településeken Forrás: MTI/Marjai János

15 millió forint alatt Budán alig kínáltak ingatlant, az értékesítések mindössze 0,4 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, ami elenyésző szám. Nem meglepő módon ezt a listát a kistelepülések vezetik, az itt értékesített ingatlanok 71 százaléka nem érte el ezt az árat. A megyei jogú városokban az értékesített ingatlanok 45 százaléka, a régiközpontokban 38 százaléka kelt el 15 millió forint alatt. Budapesten ennyiért legfeljebb a külső pesti kerületekben lehet lakást találni, de az értékesített ingatlanoknak mindössze 4,1 százaléka tartozik ebbe az árszegmensbe. A statisztika által felrajzolt értékesítési trend egyértelművé teszi, hogy

minél nagyobb egy település, annál kisebb az esély, hogy a vevő 15 millió forint alatt találjon ingatlant.

Az elmúlt esztendőben a Magyarországon értékesített lakóingatlanok kétharmada 15 millió forintért, vagy ennél alacsonyabb áron került új tulajdonosához. Az Otthon Centrum idei értékesítési tapasztalata szerint háromból egy ingatlan kelt el 15 millió forintnál kevesebbért: a megkötött üzletek száma Budapesten volt a legalacsonyabb (2,4 százalék), míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, ahol az ingatlanértékesítések nagy többsége (84 százaléka) nem érte el ezt az árat. A 15 millió forint alatt értékesített – döntően használt – ingatlanok típusa nagyjából fele-fele arányban családi ház és társasházi lakás volt. A fővárosban azonban panelt ennyiért már nem lehet találni, csak téglalakást: ezek átlagosan 27 négyzetméteresek és rossz állapotúak, többségében a II. világháború előtt épültek.