Dinamikusan nőtt a magyar külkereskedelem

2019.09.06. 11:04

Júliusban az export és az import euróban számított értéke egyaránt 7,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi többlet 276 millió euró volt, 19 millió euróval több az egy évvel korábbinál - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónapban, júniusban az export és az import is elmaradt az egy évvel korábbitól, 7,3 százalékkal, illetve 2,3 százalékkal, az aktívum azonban jóval nagyobb, 488 millió euró volt.

Az év első hét hónapjában 3,8 százalékkal nőtt az export és 5,8 százalékkal az import, az exporttöbblet 3,361 milliárd eurót tett ki.

Ez 1,003 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbitól.

Júliusban az export 9,003 milliárd euró volt, az import 8,727 milliárd eurót tett ki. Az export értéke február, március és május után a negyedik legmagasabb összeg ebben az évben, az import értéke csak márciusban és májusban volt idén nagyobb a júliusinál.

A kivitel 80 százaléka az Európai Unió tagállamaiba ment, a behozatal 74 százaléka onnan érkezett.

IllusztrációForrás: Pixabay

Ezért javultak a cserearányok

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is különösen a német ipari gyenge teljesítményének fényében jó hír a magyar ipari termelés júliusi kétszámjegyű növekedése. Ez azt is jelentheti, hogy a német cégek a termelésüket visszafogják ott, ahol a magasabb munkaerőköltség miatt az drágább, és helyette Magyarországon növelik.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerinta 2017 eleje óta nem látott jelentős növekedés egyértelműen a járműgyártás felpörgésének köszönhető. A folyamatos hullámzás mellett nincs szó trendszerű emelkedésről, amiben pozitív változás a nyári hónapok után következhet be.

Az import gyors növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözik.Ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat az energiahordozók importárának mérséklődésének köszönhetően - írja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az adatok kapcsán. A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export növekedése pedig a jobb kapacitás-kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi.

A külkereskedelmi többlet tavalyi romlását részben az olajárak tavaly év közepén látott emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami az idei év elején már némileg javulhatott, az év hátralevő részében pedig számottevően javulhat az alacsonyabb olajárak miatt. Idén már csak kisebb visszaesést várunk a külkereskedelmi többletben, egyrészt a bázishatások miatt némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, az utóbbi így részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat.

A következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez. 

A következő években pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat.  

Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adnak, így az év végére, valamint jövőre a forint erősödésére számítunk - teszi hozzá az elemző.