Ezermilliárd dollárt követelnének Kínától száz éve épített vasutak miatt

2019.09.24. 07:00

Több mint száz éve, a kínai Csing-dinasztia végnapjaiban kibocsátott birodalmi kötvényekbe fektetett pénzeket követelnek vissza amerikai kötvénytulajdonosok, akik a szövetségi kormányzat támogatását szeretnék megnyerni ügyüknek. Úgy tűnik, ez nem is teljesen esélytelen. Legalábbis jogilag alátámasztottnak tűnik az igény. Az állítások szerint elképesztő összeget elérő követelésekről van szó, az azonban már korántsem egyértelmű, Pekingnek, vagy éppen Tajvannak kellene azt teljesítenie - már ha egyáltalán ilyenre sor kerül.

Amerikai kötvénytulajdonosok létrehozta szerveződések követelik, Washington tegyen konkrét lépéseket azért, hogy hozzájuthassanak pénzükhöz, melyek réges-régi kínai államkötvényekben pihennek. 

Nem is akármilyenekben. 

A Kínát 1644 és 1911 között irányító Csing-dinasztia kevesebb mint egy évvel a bukása előtt bocsátotta ki utolsó birodalmi kötvényeit, amelyek értékesítéséből akkor a XIX. század végén meginduló, a bokszerlázadást és a japán-kínai háborút követően még hangsúlyosabbá váló vasúti fejlesztéseket és más nagyberuházásokat finanszíroztak. A dinasztia uralmát aztán elsöpörte Szun Jat-szen köztársaságpárti forradalma, de ez az amerikai dollárdiplomáciára nem volt döntő hatással: az egyre erősebbé váló Egyesült Államok ezt követően is komoly összegeket csatornázott a kínai infrastrukturális fejlesztésekbe.

Például, a hukuangi vasútvonal fejlesztésébe, a pénzügyi háttér megteremtésébe az USA brit felkérésre kapcsolódott be. Az 1910-ben elfogadott részvétellel az amerikaiak egy brit-német-francia finanszírozási hármashoz csatlakoztak, amely az 1909 júniusában megkötött megállapodás alapján, akkori értéken számított, 5,5 millió fontos kölcsönnel támogatta az építkezéseket. Washington csak bizonyos nyomvonal-módosítás után ment bele a vállalkozásba és tett friss tőkét abba.

Vasúti szerelvénygyár Dél-Mandzsúriában, valamikor a XX. század elejénForrás: Getty Images/Lebrecht

Csillagászati összeg Kína ki nem fizetett adóssága

Azt persze akkor sem a kínai, sem az amerikai fél sem láthatta előre, hogy mindennek bő 100 évvel később egy kereskedelmi konfliktusban lehet szerepe, méghozzá nem is kicsi.

Ha ugyanis a régi kötvények tulajdonosainak követelése igazolható, akkor az érintett amerikaiak - figyelembe véve az egyes kötvények kondícióit, az inflációt és más pénzügyi körülményeket -, most mintegy ezermilliárd dollár kifizetésére tarthatnak igényt. Ám a történelmi előzmények miatt egyelőre az sem világos, Kínának vagy Tajvannak kellene befogadni a számlát. 

Ezermilliárd dollár pedig hallatlanul sok pénz, nagyjából annyi, mint amekkora pénzeszköz-állománnyal Peking rendelkezik az amerikai kincstárban. 

Egyelőre azonban kérdéses, hogyan lehet valóra váltani egy ilyen követelést, melynek alapját - írja a Bloomberg - olyan egykori papírok képezik, melyek házak padlásain tárolt lim-lomokból, régi családi komódok mélyéből kerülnek elő, vagy épp online árveréseken és kereskedelmi oldalakon bukkannak fel

De hogy kerül a képbe Tajvan? S miért nehéz eldönteni, Peking vagy Tajpej, esetleg mindkettőnek helyt kellene állnia most az egykori kötvényekben lévő adósságért? 

Úgy, hogy Tajvan - több más területtel együtt - a birodalmi Kína része volt, és az 1949-es, kommunista hatalomátvétel előtt az 1912 és 1949 között fennállt Kínai Köztársaság integráns részeként működött. Olyannyira, hogy Kína két világháború közötti történetének végén, a második nagy világégés lezárását követően, a nacionalista kormány Tajpejbe menekült Nankingból, és 1949-től Tajvan szigetét igazgatta csak. Többek között ezekre a történelmi körülményekre vezethető vissza az, hogy nem tisztázott, most kinek kellene állnia az egykori vasútfejlesztések kapcsán támasztott anyagi követelést.

Régi vasúti kötvényekből követelik most vissza a pénzt amerikaiakForrás: Twitter

Pekingnek vagy Tajvannak kellene fizetnie?

A helyzet meglehetősen zűrzavaros, legalábbis a külső szemlélő számára, mert mind Peking, mind Tajvan hevesen ellenzi azt, hogy az egykori vasútépítések kapcsán most jelentős összegeket fizessen ki.

A kínai állami média egységesen azt az álláspontot képviseli, hogy amikor Mao Ce-tung kommunista diktatúrája kiépült, a kínai vezető egyszerűen semmisnek nyilvánított minden olyan előnytelennek gondolt kötelezettséget és megállapodást, amely Kínával szemben még a Csing-dinasztia idején, vagy a Kínai Köztársaság fennállása alatt keletkezett. Kína ezért most azt kommunikálja, hogy amikor a kommunisták elől Csang Kaj-sek, a korábbi köztársaság elnöke Tajpejbe menekült, akkor bizony csomagjában ott voltak azok a pénzügyi kötelezettségek is, melyeket a köztársaság ideje alatt vállalt fel a kormányzat.

A jelentősebb kínai állami médiák - például a Sina és a Global Times - nem kertelnek, és azt a pekingi álláspontot közvetítik, hogy a hitelezőknek a Kínai Köztársaság kormányához kellene fordulniuk. Magyarul: az adós ez esetben nem más, mint Tajvan, illetve annak mindenkori kormánya. 

S mit szólnak a kérdéshez Tajvanon? 

Nem meglelő módon, a tajpeji kormány sem ismeri el a kötvények kapcsán a követelést. Tajvan saját jogszabályára hivatkozik, amely kizárja, hogy a tajvani kormány az ország adósságaként ismerjen el bármilyen, a kínai szárazföldhöz kapcsolódó adósságot, amely 1949 előtt keletkezett. Kivéve, ha újraegyesülne Kína és Tajvan. 

Ez azonban nem történt még meg, az ezermilliárd dollár kifizetésébe viszont beleroppanna a szigetország  - írja az Asia Times.

Az 1911-es felvételen utasok várnak egy kantoni állomásonForrás: Getty Images/Topical Press Agency

Az ottani jogászok ráadásul további fogást keresnének a helyzeten, és azt mondják, régi, a Csing-dinasztia vagy a Kuomintang-párt uralta egykori köztársaságban keletkezett kötelezettségeknek azért sem kell eleget tennie a mai Tajvannak, mert a kötvények és kölcsönök finanszírozta vasutak éppenséggel a kínai anyaföldön maradtak akkor is, amikor a köztársaságiak Tajvanra menekültek 1949-ben. A Kínai Népköztársaság egyszerűen kisajátította ezeket a beruházásokat, egyértelmű, hogy akkor is Pekingnek kell a kölcsönt most visszafizetnie, ha a kötvények a népköztársaság megalapítása előttiek. 

Miért is kellene ezzel most a Demokratikus Progresszív Pártnak foglalkoznia?  - teszik fel a kérdést Tajvanon, utalva az ottani kormányzó pártra.

De ha ez még nem lenne elég, az Amerikai Kötvénytulajdonosok Alapítványa, amelyet 2001-ben azért hoztak létre, hogy a kommunista Kína előtti időszak adósságával kapcsolatos követeléssel élőket képviselje, azt állítja, hogy Peking saját szuverenitására vonatkozó álláspontját vonja kétségbe akkor, amikor nem vállalja fel a kötvények kifizetését. A Kínai Népköztársaság ugyanis magát az egyetlen Kínának, kormányzatát pedig az egyetlen legitim kormányzatnak tekinti a Kínai Köztársaság után, ami azt is jelenti, hogy azok kötelezettségeit is viszi magával, folytatólagosan.

Mit szól ehhez Washington?

Kína bizony szelektál múltbeli kötelezettségeit illetően, mert amikor a volt brit kormányfővel, Margaret Thatcherrel megállapodtak Hongkong visszaadásának részleteiről, akkor 1987-ben hajlandó volt kifizetni egyes brit befektetők kötvényeit - mondja az alapítvány vezetője, Jonna Bianco. Szerinte a Kína által nem rendezett adósság értéke valóban eléri az ezermilliárd dollárt (mintegy 300 ezer milliárd forint), és ha ebben nincs a követelők szempontjából kedvező változás, akkor meg kell Peking számára tiltani, hogy további kötvényeket vigyen a nemzetközi piacokra.

A régi kötvényekbe fektetett pénzt visszakövetelők nagyon komolyan gondolják ügyüket. 

Állítólag képviselőik személyesen Donald Trump elnökkel is találkoztak tavaly,  majd később és idén is, több magas rangú pénzügyminisztériumi tisztviselővel, köztük Steven Mnuchin pénzügyminiszterrel is folytattak egyeztetéseket.

Munkások a Szibéria-Mandzsúria vasútvonal építésén 1906-banForrás: Getty Images/Topical Press Agency

Sok minden ezekről a találkozókról nem szivárgott ki. Az ugyanakkor világossá vált, hogy a pénzügyi szakemberek kizárták annak lehetőségét, hogy a követelések birtokosai eladják azokat az USA kormányának, amelynek az alapján Kínával adósságcserére nyílna lehetősége. Ezt nem tartották jogilag megalapozottnak a tisztviselők. Ez ugyanakkor nem jelenti a követelések érvénytelenségét.

"Úgy gondolom, a Trump elnök mellett és a kincstárban dolgozók nem tartják megfelelően megalapozottnak az adósság felvállalását. De ugyanakkor jogi szempontból ezek maradéktalanul érvényes adósságok. Talán jó ügyvédek segíthetnek" - fogalmazott Mitu Gulati, a Duke Egyetem jogászprofesszora, az államadóssági ügyek szakértője.

Ilyenre egyébként volt már példa, 1979-ben egy csoportos kereseti eljárásban a hukuangi vasúti kötvények tulajdonosai már megpróbálták bíróság elé citálni a Kínai Népköztársaságot. 

A keresetet azonban elutasították, mert ugyan szabály szerint az amerikai bíróságok felléphetnek külföldi kormányok ellen kereskedelmi ügyekben, de ennek hatálya visszamenőlegesen nem terjed ki századfordulós ügyekre.

A kínai vasúti kötvények ügye nem az egyetlen vagy az első, amely nagy politikai változásokat túlélő kereskedelmi követeléssé alakul. Korábban például a Szovjetuniótól követelték vissza befektetők pénzüket, akik még a cári Oroszországtól vettek kötvényeket. Akkor a szovjet vezetés erre nemet mondott, több ezer befektetőt megkárosítva. Ennek ellenére a legtöbb politikai rendszer vállalja elődeinek örökségét, már csak abból a megfontolásból is, hogy ne riassza el országától a jelen befektetőit sem.