Hozzá kell segíteni a fejlett technológiákhoz a kisvállalkozásokat

Szentendre, 2019. július 28. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára beszédet mond a Solar Decathlon Europe 2019 egyetemi innovációs házépítő verseny eredményhirdetéssel egybekötött záró ceremóniáján Szentendrén 2019. július 28-án. A 10 versenyző csapatnak 14 nap alatt az elérhető megújuló technológiák és rendszerek felhasználásával egyedi, innovatív és energiahatékony mintaházakat kellett létrehozni. A győztes a francia habiter2030 team lett. MTI/Illyés Tibor

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium  gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Portfolio gazdasági magazin szakmai konferenciáján mondott beszédet.

Itt azt mondta, hogy a befektetéseket vonzó gazdaságpolitika fejlett technológiákat vonzott Magyarországra,

de ezekhez hozzáférést kell biztosítani a kis- és közepes magyar vállalkozások számára is.

György László hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek külföldi beruházásai fejlett technológiákat hoztak Magyarországra, így mostanra

a high tech aránya a belföldi iparon belül Dánia után a második legmagasabb a világon, megelőzve a térség összes államát.

Az ITM a magyar tulajdonú vállalkozásokat vissza nem térítendő támogatással, beszállítói programmal ösztönzi,

hogy az itt meghonosított, fejlettebb termelésbe kapcsolódva javítsanak a hatékonyságukon

- tette hozzá.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára beszédet mond a Solar Decathlon Europe 2019 egyetemi innovációs házépítő verseny eredményhirdetéssel egybekötött záró ceremóniáján Szentendrén 2019. július 28-án Forrás: MTI/Illyés Tibor

Véleménye szerint a Magyarországra hozott technológiák működését egy világszintű visszaesés sem érintené jelentősen, köszönhetően a kedvező bér- és termelékenységi viszonyoknak, a költségekhez képest magas hatékonyságnak. György László úgy látja, 10 éven keresztül is fenntartható az uniós átlagot jelentősen meghaladó gazdasági növekedés, a hitelminősítők hamarosan kedvezőbb besorolást adhatnak Magyarországnak, és a munkaerőpiacon is lehet még munkavállalói létszámot növelő mozgástér.

Felmérések szerint - mint mondta - a külföldi fizetésük vásárlóerejének 60 százalékáért már sokan térnének haza külföldről is.

A 2030-ig kitűzött feladatok közül kiemelte többek között a klímasemleges és biztonságos energiatermelést, a hatékony hulladékgazdálkodást, a közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztését, a foglalkoztatási szerkezet átalakítását az innováció és kutatás-fejlesztés irányába, és a felsőoktatás átalakítását.

Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a képzést a versenyhelyzet teszi hatékonnyá, így ezt a szemléletet kell a helyi viszonyokra alkalmazva Magyarországon is meghonosítani.

A kutatásokat közelíteni kell az egyetemekhez, az egyetemeket pedig a gazdasághoz, hiszen a technológiai változásokat ma már az utóbbiak kezdeményezik

- hangsúlyozta az államtitkár.