Erre vártak a piacok, megszületett az Európai Központi Bank kamatdöntése

2019.09.12. 14:22

A várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az eddigi mínusz 0,4 százalékos alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa, azaz a gazdaság vérkeringésének beindítása és az infláció élénkítése érdekében a lazítás útjára lépett.

A hír kapcsán a Financial Times kiemeli, hogy az EKB 2016 óta elsőször mérsékelte a kamatokat. Ezzel párhuzamosan újraindítják az eszközvásárlási programot, ennek összege ugyan kisebb, mint a piaci várakozások szerinti havi 40-60 milliárd euró, viszont a vége nyitott. Némi csalódást okozott, hogy a QE-programban nem emelik a kibocsátói limitet 33-ról 50 százalékra.

Az Európai Központi Bank épülete FrankfurtbanForrás: Lex Van Lieshout ANP

Az EKB kormányzótanácsa 10 bázisponttal, rekordalacsonyra, mínusz 0,5 százalékra vitte le a betéti rendelkezésre állás kamatlábát. Változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek történelmi mélypontnak számító 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali kamatláb 0,25 százalékos szintjét.

A testület arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai a jelenlegi szintjükön maradnak, vagy még lejjebb kerülnek addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció 2 százalék alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson. A kormányzótanács november 1-től újraindítja a múlt év végén leállított és a gazdaság ösztönzését célzó eszközvásárlási programot (APP) havi 20 milliárd euró értékben.

Az EKB csökkentette az eurózónára vonatkozó inflációs várakozását a következő három évre és GDP-növekedési előrejelzését a következő két évre. A kormányzótanács az inflációra vonatkozó idei becslését 1,3 százalékról 1,2 százalékra, a jövő évit 1,4 százalékról 1 százalékra, a 2021. évit pedig 1,6 százalékról 1,5 százalékra változtatta.

Forrás: AFP/Daniel Roland

Az eurózóna gazdaságának idei növekedésére vonatkozó várakozását 1,2 százalékról 1,1 százalékra, a jövő évit pedig 1,4 százalékról 1,2 százalékra vitte lejjebb, a 2021-re vonatkozó 1,4 százalékos GDP-növekedési várakozásán nem változtatott.

Az euróövezet gazdasága negyedéves összevetésben csak minimálisan, 0,2 százalékkal nőtt az idei második negyedévben; ugyanebben az időszakban a német gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott.
Mario Draghi, az EKB leköszönő elnöke a helyzetet úgy jellemezte sajtóértekezletén, hogy az euróövezet gazdasága "elhúzódó" lassulás állapotában van, az infláció továbbra is alacsony, a növekedést rontó kockázatok kerültek fölénybe.