A Google blogbejegyzése izgalmas fordulatot hozott az amerikai óriások elleni trösztellenes vizsgálatok kapcsán. A társaság ugyanis azzal érvel, hogy az online hirdetési piacon akkora verseny van, hogy nem is értelmes a piactorzító erőfölény felvetése. A Google szerint olyan hatalmas szereplőkkel kell versenyeznie, mint az Adobe, az Amazon vagy a Facebook.
A kritikusok szerint a Google érvelése erősen sántít, mivel a vállalat számos különböző módon rendkívül komoly pozícióval bír a digitális médiában. Az már csak külön érdekesség, hogy a keresőóriás által említett cégek közül néhányan igyekeztek is cáfolni a Google állításait a CNBC-hez eljuttatott közleményeikben.
Ha csak tisztán az adatokat nézzük, akkor az látszik, hogy a Google idén átlépheti a mérföldkőnek számító 20 százalékos részesedést a teljes amerikai (online és offline) hirdetési piacon.
Ehhez jön, hogy a Google teszi zsebre az amerikai online keresési hirdetésekből származó bevételek 74,6 százalékát
– derül ki az eMarketer összesítéséből. Az idei évre vonatkozó várakozások szerint a vállalat 37,2 százalékos részesedéssel vezetheti az amerikai digitális hirdetési piacot, ami összegszerűen 48,05 milliárd dollárt jelent.
A Google érvelésével a legnagyobb probléma az, hogy egyszerűen csak arra a tényre reflektál, hogy az USA-ban elég sok vállalat van jelen az online hirdetési piacon. Nem veszi azonban figyelembe azok méretét és piaci részesedését – pedig a lényeg pont ez lenne. A blogbejegyzés olyan cégeket is említ, mint a Telaria (piaci érték: 451,4 milliárd dollár), a Rubicon Project (508,7 milliárd dollár) vagy a The Trade Desk (9,8 milliárd dollár), miközben ezen társaságok mérete messze eltörpül a Google 854,1 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával szemben.
A The Trade Desk közleménye azt is hangsúlyozta, hogy a Google állításai nehezen nevezhetők objektívnek, mivel számos említett vállalat a digitális hirdetési piac különböző területein működik.
Ezzel szemben a Google lényegében mindenhol jelen van, vagyis nehéz lenne arról beszélni, hogy általában kiegyenlített a verseny.
Végül az is problémaként merül fel, hogy a Google – illetve pontosabban az anyacége, az Alphabet – mennyire megkerülhető az online hirdetési piacon. A Google bejegyezése ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a hirdető cégek számára igen sok szabadon elérhető platform áll rendelkezésre. Ilyenek például a bannerek vagy a videókba épített hirdetési felületek.
Amit azonban a Google elfelejtett megemlíteni, hogy ezek a felületek sokszor éppen az Alphabet tulajdonában lévő platformokon keresztül érhetők el.
Jó példa erre a YouTube-on megvehető reklámfelületek. Következésképpen igaz, hogy nagyon sok elérhető platform van, csak ezek igen tekintélyes része éppen a Google hirdetés-vásárlási eszközein keresztül működik. Hasonló a helyzet egyébként az Amazon és a Facebook felületeivel is.