Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Sajátos megoldási javaslattal állt elő Andrew Forrest ausztrál milliárdos annak érdekében, hogy véget vessen a műanyaghulladék növekedésének, és segítsen megtisztítani az óceánokat a műanyagszeméttől. Forrest egy 300 millió dolláros kezdeményezést indít el alapítványán (Minderoo Foundation) keresztül, melynek célja, hogy egy zárt gazdasági modellben, nyersanyagként gondolja újra a műanyag szerepét – írja a MarketWatch. A várakozások szerint a projekt évi 20 milliárd dollárnyi tőkéből működhetne, melyet önkéntes vállalati befizetések adnának.
Forrest pedig már meg is nyert magának olyan nagyvállalatokat, mint a Coca-Cola vagy az Unilever, és jelenleg arra hajt, hogy bevonjon fosszilis energiahordózókban utazó cégeket is.
A „Sea The Future" nevű kezdeményezés lényege, hogy nyersanyagként értékelje újra a műanyagot. A vállalatoktól bevont tőkével pedig egy olyan skálán értékelné föl a műanyagot, amelyet elsősorban az újrahasznosítás lehetősége és nehézsége határoz meg. A végső cél az, hogy egy ilyen modellben a műanyag újrahasznosítása, illetve a hulladék feldolgozása pénzügyi érdekké váljon. A műanyag tehát ebben az elképzelésben ugyanolyan nyersanyag lenne, mint például a réz, és nem puszta szemét.
A modell zártsága abban áll, hogy a körforgásból kimaradna az olaj- és gázipar, amely jelenleg megkerülhetetlen a műanyagtermelésben.
Az alapokban felhalmozott tőkéből tehát anyagilag is érdekeltté tennék a gazdasági szereplőket abban, hogy újrahasznosítsanak, illetve visszafogják a szennyezést.
Mindez pedig a fogyasztókra is hatással lenne. Forrest szerint tény, hogy az általa elképzelt zárt, körforgásos modellben a fogyasztókat is terhelnék költségek, azonban ez hozzájárulna ahhoz, hogy a fogyasztók se puszta járulékos hulladékként, hanem nyersanyagként tekintsenek a műanyagra. Ha tehát nyersanyagként kell megvásárolni a műanyagot, akkor a fogyasztók is érdekeltté válnak abban, hogy alternatív megoldásokat keressenek vagy aktívabban becsatlakozzanak az újrahasznosítási körforgásba. Ehhez a vállalatokon kívül állami támogatásokra is szükség volna.
Az újrahasznosítás átértelmezése azonban egyéb kedvező gazdasági hatásokkal is járhatna. Forrest szerint ugyanis Délkelet-Ázsiában az újrahasznosító központok munkahelyeket is teremtenének. Ezzel a térségben segítenék a szegénység felszámolását, ráadásul éppen ott, ahol a legsúlyosabb a hulladékképződés.
A Földön egyébként jelenleg évi több mint 350 millió tonna műanyag keletkezik, és a becslések szerint mindez évi 2200 milliárd dollárnyi költséget okoz az emberiségnek a környezeti és társadalmi hatásokon keresztül.
Forrest 300 milliós vállalásában helyet kap egy 40 millió dolláros startup is, illetve 260 héten át heti 1 millió dollárt fizetne olyan globális szervezeteknek, amelyek függetlenül auditálnák a kezdeményezést, illetve monitoroznák a vállalatoktól beérkező pénzeket.
Forrest vagyona egyébként ma 7,4 milliárd dollárt tesz ki, azonban egykor ő volt Ausztrália leggazdagabb embere 12,7 milliárd dollárral.
