A szaúdi olajfinomítókat ért támadások következtében komoly kieséseket szenvedett el a világ legnagyobb olajexportőrének infrastruktúrája. Noha a szaúdi vezetés szerint a hónap végére helyreáll a kitermelés, közben kiderült, Kínát igen súlyosan érinti, ha a szaúdi kibocsátás megroppan – írja az Asia Times.
Az ázsiai csendes-óceáni térség ad otthon ugyanis a világ legnagyobb olajimportőr országainak, melyek gazdasági növekedései súlyosan függnek az olajtól.
Kína például tavaly 459,3 millió tonna olajat importált, ami éves alapon 10,1 százalékos növekedésnek felelt meg – értékben pedig rekordot döntött 239,2 milliárd dollárral. Mindez azt jelenti, hogy egyedül Kína felelt a globális olajfogyasztás 20,2 százalékáért.
Összevetésképpen, az USA tavaly 247,8 millió tonna olajat importált, míg India (bronzérmesként) 226,6 millió tonnát. A listán előkelő helyen szerepel még Dél-Korea (151,3 millió tonna), valamint Japán (149,3 millió tonna) is.
Kína azonban igen erősen függ a szaúdi olajexporttól. Tavaly Szaúd-Arábia volt Kína második legnagyobb olajbeszállítója, amivel a teljes import 12,4 százalékát adta, nagyjából 30 milliárd dollár értékben.
A kínai importnak nagyjából 40 százaléka érkezik egyébként az Öböl-menti országokból, vagyis bármilyen a térségben bármilyen olajipari zavar keményen érinti a világ második legnagyobb gazdaságát.
Kína legnagyobb olajbeszállítója Oroszország volt 2018-ban (15,8 százalék), míg a harmadik Angola lett 10,4 százalékkal.
A fenti adatokból tehát egyrészt az következik, hogy ha Szaúd-Arábiában vagy a Közel-Keleten komolyabb olajpiaci zavarok lépnek föl, illetve ha a szaúdiak mostani helyreállítási munkálatai elhúzódnak, az alapvetően érinti a kínai gazdaságot. Másrészt az is egyre világosabb, hogy az Egyesült Államok globális olajpiaci szerepe folyamatosan erősödik.
Még úgy is, hogy az USA-tól vásárolt kínai import mennyisége 76 százalékkal csökkent az idei első félévben, elsősorban a kereskedelmi háború miatt.
Miközben tehát Szaúd-Arábia és az OPEC folyamatosan fogja vissza a kitermelését annak érdekében, hogy normalizálja az olaj piaci árát, az amerikai kitermelés növekedése szép lassan az élvonalba emelte az Egyesült Államokat. Az amerikai kőolaj-kitermelés pedig mindössze hat év alatt megelőzte Oroszországot és Szaúd-Arábiát is – napi 5,5 millió hordóról 12 millió fölé emelkedve.