Élen jár Magyarország a parlagfű elleni védekezésben

2019.10.06. 10:46

Az allergiások számára rossz hír: Magyarország, illetve a Kárpát-medence, európai viszonylatban a parlagfűvel leginkább fertőzött régiók közé tartozik. A jó hír ugyanakkor az, hogy bár a parlagfüves területek nagysága folyamatosan változik és a növény biztosan velünk marad még, kedvező tendenciák mutatkoznak a visszaszorításában. Tudatosabb földtulajdonosok és állami milliárdok segítik a sokak életét megkeserítő gyomnövények elleni küzdelmet, a védekezés pedig egyáltalán nem megy rosszabbul, mint más európai országokban. Az idei parlagfű-szezon végéhez közeledve, dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke adott interjút az Origónak.

Origo: Mekkora területet érintett tavaly a parlagfű az országban, és mekkora területtel futottunk neki az idei szezonnak?

2018-ban külterületen 3887 fertőzött terület reigsztráltak a szakemberek, 6555 hektáron. Ugyanez az adat belterületen 282, ami 490.300 négyzetmétert jelent. Arról, hogy mekkora területtel „futottunk neki" az idei szezonnak, sajnos nincs pontos adatunk, hiszen a parlagfű az első számú, vagyis a leggyakoribb gyomnövényünk. A szélsőségektől (mint például a futóhomok) eltekintve az egész ország területén megtalálhatja a számára kedvező életfeltételeket, tehát gyakorlatilag mindenütt jelen van.

A parlagfűvel fertőzött területek nagysága nem egy statikus állapot, hanem az időjárástól és a terület művelésétől függően folyamatosan változik.

Az, hogy egy területen parlagfű növény van, nem jelenti azt, hogy a terület használója nem tett, vagy nem tesz határidőre eleget a kötelezettségének. A parlagfű magyarországi elterjedéséről annyi elmondható, hogy a legszélsőségesebb területek kivételével – mint amilyen például a hortobágyi szikes puszta – mindenütt megjelenhet, ahol számára kedvező körülmények alakulnak ki. 

A bejelentett és az ellenőrzött területek nagysága viszont nő.

A lakosság egyre gyakrabban használja a Parlagfű Bejelentő Rendszert, így a hatóságok látókörébe is több fertőzött terület kerül. A statisztikákból azt látjuk, hogy évről évre emelkedik a belterületre vonatkozó bejelentések száma, ugyanakkor érdekes módon, a belterületen induló eljárások száma nem nő.

dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke válaszolt az OrigónakForrás: Nébih

Ennek tükrében, hogyan látják, tudatosabbak lettek-e e földtulajdonosok a parlagfű elleni védekezésben?

Igen, hiszen a jogszabály nem ismer méltányosságot parlagfű jelenléte esetén. A földtulajdonosok is tisztában vannak azzal, hogy mindenképpen bírságra számíthatnak, ha nem teljesítik kötelezettségüket. Emellett bízom benne, hogy sokan az elmúlt évek szemléletformáló aktivitásai hatására lettek tudatosabbak, figyelmesebbek.

Milyen összegű bírságokat kellett kiszabniuk, és ezek az összegek milyen tendenciába illeszkednek az elmúlt évek tükrében?

Fontosnak érzem tisztázni, hogy a hatályos jogszabályok szerint a növényvédelmi bírságot külterületi eljárás esetén nem a Nébih szabja ki. Jelenleg a Földhivatal által felvett és átadott jegyzőkönyv alapján az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya illetékes ez ügyben. A növényvédelmi bírság összege a terület nagyságától és a terület parlagfűvel való borítottságának függvényében változik, 15.000 és 5.000.000 forint között mozoghat.

Tavaly a kiszabott bírság külterületnél több mint 189 millió forint volt.

A legmagasabb bírság pedig 1.100.000 forint.

Milyen költségeket jelent a védekezés az állami intézményeknek?

Pontos adatokkal e kérdésben az Agrárminisztérium rendelkezik. A kollégák tájékoztatása alapján azonban elmondhatom, hogy 2018-ban a parlagfű elleni védekezési feladatokra közvetlenül 44,6 millió forint állt rendelkezésre.

De természetesen közvetett formában további több milliárd forintot fordított az állam, nem kizárólag a parlagfű, hanem emellett egyéb gyomnövények mentesítésére, a gyomos területek felszámolására.

Képünk illusztrációForrás: AFP

Milyen jelentősége van népegészségügyi, illetve nemzetgazdasági szinten a parlagfű elleni védekezésnek, vannak-e erről adatok?

A parlagfű elleni védekezés kétségtelenül jelentős költséggel jár. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a parlagfű pollen-allergiától szenvedők gyógyszeres kezelése, valamint munkából való kiesése nagyságrendekkel magasabb költséget jelent.

Emellett a parlagfű a leggyakoribb gyomnövényünk, ami a növénytermesztés számára is károkat okoz, hiszen elhasználja a talaj tápanyagait és vízkészletét a kultúrnövény elől, elfoglalja a teret és árnyékol. Később a betegségek, kártevők élőhelyeként okozhat gazdasági kárt, majd a betakarítás során fizikai akadályt képezhet. Mindez jelentős költséget jelent a mezőgazdaságnak is.

Hogy áll Magyarország más uniós országokkal való összevetésben a parlagfű ügyében, a visszaszorítása érdekében tett erőfeszítésekkel?

Az Észak-Amerikából származó parlagfű európai története 1863-ban kezdődött, ekkor fedezték fel az első parlagfüvet Németország Brandenburg tartományában, azonban az ottani klíma mellett még nem volt képes elterjedni. Ennek ellenére ma már a parlagfű minden európai országban jelen van.

A parlagfű által leginkább érintett országok közül Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon működnek aerobiológiai állomások, melyek a légköri pollenkoncentrációt mérik.

A leginkább fertőzött három régió között szerepel a franciaországi Rajna-völgy, az észak-olaszországi Pó-síkság és a Kárpát-medence. Sajnos jelenleg ez utóbbi, azaz a Kárpát-medence Európa legfertőzöttebb régiója.

Képünk illusztrációForrás: Origo

A szomszédos országok közül Szerbia, Románia és Ukrajna is komoly fertőzési veszéllyel néz szembe, Szlovákiában és Ausztria keleti tartományaiban pedig magas a pollenterhelés is. 

Magyarország az első olyan ország Európában, ahol kormányzati szinten foglalkoznak a parlagfű-kérdéssel.  

1996-ban a belügy-, a munkaügyi, a népjóléti, és a környezetvédelmi miniszter nyílt levélben szólította fel az önkormányzatokat a parlagfű okozta allergia prevenciójára és a parlagfű-mentesítésre.  Magyarországot követően Lyon környékén is megkezdődött az utóbbi években a parlagfű elleni tudatos védekezés. A hazai védekezési rendszer a tapasztalatok alapján semmivel sem marad el hatékonyságát tekintve a hasonlóan fertőzött régiókhoz képest.

Érdekességként említeném, hogy Horvátországban egy újfajta biológiai védekezéssel próbálkoznak, mégpedig egy amerikai levélbogár-faj, a parlagfű természetes kártevőjének a meghonosításával. Igaz, eddig szerény eredménnyel jártak, de a jövőben is figyelemmel kísérjük a kezdeményezést.