Kecskepásztor fedezte fel, ma már az egész világ ezt issza

2019.10.01. 13:35

A kávé világnapja jó apropót szolgáltat ahhoz, hogy megnézzük, honnan is ered a világ kedvenc koffeines itala. Érdemes felidézni, hol nyitottak először kávéházakat, és bemutatjuk, hogy kik manapság a legnagyobb termesztők, illetve mely országokban isszák a legtöbb kávét az emberek.

Egy kecskepásztortól a londoni kávéházakig

Azt pontosan senki sem tudja, hogy ki fedezte fel a kávét, de rengeteg történet kering róla. A legnépszerűbb talán az etióp Kaldi (Khaled) nevű kecskepásztorról szól, aki 850-ben állítólag megfigyelte, hogy miután egy bizonyos fa bogyóit ették a kecskéi, az állatok kifejezetten aktívak lettek, és képtelenek voltak elaludni este. 

Kaldi a felfedezésről értesítette a helyi kolostort, ahol a szerzetesek a bogyókból italt készítettek, és arra jutottak, hogy tényleg élénkítő hatása van. 

A kávé később ebből a kolostorból jutott el lassan az Arab-félszigetre, ahol tömegessé vált a kávé fogyasztása, illetve elkezdtek kereskedni vele. A 15. században, főleg Jemenben volt elterjedt a kávé, azonban a 16. századra már Perzsiában, Egyiptomban, Szíriában és Törökországban is szívesen fogyasztották.

IllusztrációForrás: Getty Images/iStockphoto/ViewApart/Viewapart

Felbukkantak az első kávéházak is (qahveh khaneh) a Közel-Keleten, tehát már nemcsak otthon fogyasztották a kávét az emberek, hanem társadalmi, közösségteremtő jelentősége is lett a frissítőnek. Ezek a vendéglátóegységek a kulturális élet alappilléreivé váltak, ezért egy időben a Bölcsek Házának is nevezték őket.

A Közel-Keletre utazó európaiak segítségével terjedt el a kávézás az öreg kontinensen a 17. században. Az 1600-as évekig egyáltalán nem volt kávécserje az arab világon kívül, azonban 1616-ban a holland Pieter van der Broeck kicsempészett néhány kávémagot Jemenből, majd magával vitte Amszterdamba. Ezt követően Hollandia a gyarmatain, elsősorban Sri Lankán és Jáván kezdett kávét termeszteni, és a hollandok lettek Európa első számú szállítói

A kávé szép lassan a reggeli mellé felszolgált egyik legnépszerűbb ital lett, a 17. század közepére pedig Londonban már 300 kávéház működött, ahová nemcsak a gazdagabbak jártak, hanem kereskedők és művészek is. Ilyen helyekről indult például több korabeli óriáscég is, például a Lloyd's of London, amelyet az Edward Lloyd's Coffee House-ban hoztak létre.

Európából a kávé eljutott az Újvilágba is, azon belül is az akkori New Amsterdamba, mai nevén New Yorkba, az 1600-as évek közepén. Ugyan itt is egymás után nyíltak a kávéházak, Amerikában azonban 1773-ig, vagyis a bostoni teadélutánig a tea volt a népszerűbb frissítő, azután viszont a kávé hamarosan átvette a vezetést. Ebben segített Thomas Jefferson egyik mondása is, ő ugyanis kijelentette, hogy a kávé a civilizált világ kedvenc itala. 

Még érdekesebb és kalandosabb a története annak, hogy a kávé miként jutott el Párizsból Dél-Amerikába. 

Amszterdam polgármestere 1714-ben egy fiatal kávépalántát ajándékozott XIV. Lajos francia királynak, aki elrendelte, hogy a növényt ültessék el a Jardin des plantes de Paris-ban. Ezt követően egy fiatal tengerész, Gabriel de Clieu, miután hozzájutott ennek a fának néhány magjához, elindult Dél-Amerikába. Útközben volt ott sok kaland, előbb megpróbálták tőle ellopni a magokat, majd pedig túl kellett élni egy kalóztámadást is. Ennek ellenére sikerül eljutnia Martinique-ra, ahol elültették a magokat. Olyan megfelelő volt az éghajlat a kávécserjéknek, hogy a következő 50 évben 18 millió cserje nőtt a szigeten. A párizsi kávécserje így - némi túlzással - az összes karibi, dél- és közép-amerikai kávécserje ősének is mondható.

Arabica vagy robusta?

Jelenleg több mint 100 különböző kávéfajtát ismerünk, azonban közülük a legelterjedtebbek az arabica (Coffea arabica) és a robusta kávé (Coffea canephora). Az előbbi fő termőterülete Etiópia, Tanzánia, Guatemala, Jáva, Costa Rica, India és Kolumbia, míg az utóbbi Nyugat-Afrikában, Elefántcsontparton, Vietnámban és Indonéziában jellemző.

IllusztrációForrás: @Meet with a Poem

Az arabica íze édes, puha és selymes, savtartalma alacsony, míg a robusta kesernyésebb, savasabb, durvább, ezért kiváló espresso készül belőle. Ez főleg a testessége és a sötétebb pörkölése miatt van, viszont éppen ezért kevésbé nemes kávénak tartják, mint az arabicát. Szintén jelentős eltérés van a kávénövények között is, hiszen míg a robusta ellenállóbb, addig az arabica nagyon érzékeny. Az előbbi viszont több termést ad, azonban az arabica éréséhez 7-9 hónap kell csak, szemben a robusta 11 hónapos érési idejével. 

Jelentős különbség van a kávék zsír-, cukor-, valamint koffeintartalmában is. A robusta 1,5 és 4 százalék közötti koffeint tartalmaz, míg az arabica 0,3 és 1,5 százalék közöttit. A cukor- és zsírtartalma viszont az arabicának nagyobb, mivel 60 százalékkal több zsírt és kétszer annyi cukrot tartalmaz.

Dél-Amerika uralja a piacot, de Vietnám is jelentős szereplő

Tavaly globálisan 169 millió zsáknyi kávét állítottak elő (1 zsák = 60 kg), amelyből 104 millió zsák arabica, 65 millió zsák pedig robusta volt. Ha a kontinenseket vetjük össze, akkor a legjelentősebb termelő 82 millió zsákkal Dél-Amerika. A világ legnagyobb kávétermesztője Brazília, a második helyen Vietnám áll, őket Ecuador és Laosz követi. Az afrikai országok közül Etiópia mellett Uganda is jelentős kávétermelőnek számít, Közép-Amerikában pedig Honduras mondható valódi nagyhatalomnak. 

A világ kávéellátása számára viszont egyre nagyobb problémát jelent, hogy Latin-Amerikában és Afrikában egyre többen hagynak fel a kávétermesztéssel, és állnak át más mezőgazdasági tevékenységre. Szintén vészjósló, hogy az amerikai ICE árutőzsdén nemrég 87,5 centre esett a globális termelés kétharmadát adó arabica kávéfajta ára.

Vietnám az egyik legjelentősebb kávénagyhatalomForrás: Photononstop/Daniel Riffet/Photononstop/Daniel Riffet

A háttérben az áll, hogy Brazília devizája, a reál jelentősen gyengült a dollárral szemben, 2011 óta már 60 százalékot zuhant. A World Coffee Research szerint viszont a túlságosan mélyre szakadt árupiaci jegyzések visszaüthetnek, mivel az alacsony felvásárlási ár miatt a termelők kénytelenek spórolni, ez pedig nagyban gyengítheti a következő évek termésének minőségét.

A fiatalok és a skandináv országokban élők a legnagyobb kávéfogyasztók

Meglepő lehet, de a skandináv országok állnak a kávéfogyasztás élén. Finnországban 12 liter kávét iszik meg egy átlagember évente, Norvégiában 10 litert, Izlandon 9-et, Dániában pedig 8,7 litert. Ezzel szemben a franciák csupán 5 litert, a kávéjukról híres olaszok pedig mindössze 3,7 litert fogyasztanak el egy év alatt.

Ha már kávé, akkor kinek ne lenne ismerős a világ leghíresebb lánca, a Starbucks. Népességarányosan lebontva a legtöbb Starbucks kávézó Monacóban található, ahol 1 millió emberre 52 jut. Őket az Egyesült Államok követi 41-gyel, majd Kanada 38,8-cal és Aruba 27,25-tel követi.

A legtöbbet az ezredfordulós generáció költ kávéra, derült ki a Brit + Co reprezentatív felméréséből, amelyben 1000 amerikai kávéfogyasztót kérdeztek szokásairól. Az eredmény szerint 79 százalékuk napi rendszerességgel fogyaszt kávét annak ellenére is, hogy 12 százalékuk szerint a koffein káros az egészségre.

IllusztrációForrás: NurPhoto/Mairo Cinquetti/NurPhoto/Mairo Cinquetti

Érdekesség viszont, hogy közel annyian fogyasztanak kávét az íze miatt (42 százalék), mint a serkentő hatása miatt (46 százalék). Az ezredfordulósok költenek a legtöbbet, évi 2 ezer dollárt kávéra, őket pedig a 35 és 44 év közöttiek követik, akik már 600 dollárral kevesebbet fizetnek a kávéért.

Az International Coffee Organization 2016-os adatai szerint az Egyesült Királyságban a legdrágább a kávé, ők fél kilóért több mint 16 dollárt fizetnek. A briteket Málta és Olaszország követi a listán, de a régiónkba tartozó Szlovákia és Csehország is az élmezőnyben van. 

2017-es adatokból pedig az is kiderül, hogy mely kávézóláncok a legnagyobbak az Egyesült Államokban és Európában. Európában a Costa 2755 kávézóval áll az élen, a második helyen 2406 egységgel a Starbucks, míg a harmadik a McCafé 2253 bolttal. Az Egyesült Államokban viszont a Starbucks 13 532 kávézójával jócskán vezet a második Dunkin' Donuts és a Tim Hortons előtt. Előbbi 8828 boltot, míg utóbbi 683-at visz.