Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
György László hangsúlyozta, hogy a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika világgazdasági keretekben értelmezi az országot, és nem "elvtelen kiszolgálója a külföldi érdekeknek", de a teljes bezárkózást is elveti.
A globális termelés 80 százalékát előállító 600 multinacionális cég a legerősebb államokkal szemben is képes érvényesíteni az érdekeit.
Az államtitkár szerint Magyarországnak kicsi és nyitott gazdaságként fel kell mérnie a nemzetközi szinten is piacképes erősségeit, és ezekre kell a jövőjét alapoznia, mivel a nemzeti tulajdonszerkezet más rendszerváltó országokhoz képest sokkal kevésbé maradt meg.
A nemzeti tulajdonszerkezetet más rendszerváltó államokhoz képest Magyarország sokkal kevésbé tudta megőrizni, a befektetések közül ugyanakkor ma már válogathat, és előnybe hozhatja a kivitelre termelő, fejlett technológiákat – tette hozzá.
Véleménye szerint a magyar befektetésösztönző rendszer rugalmas és gyorsan alkalmazkodik, a felnőtt- és szakképzés, valamint a közlekedési infrastruktúra ugyanakkor még átalakításra, illetve fejlesztésre szorul.
Az államtitkár nem számít a 2008-ashoz hasonlítható gazdasági válságra, de egy kisebb nemzetközi visszaesést nem zárt ki, ezért – mint fogalmazott – Magyarországot fel kell készíteni egy ilyen lehetőség elviselésére is. Szorgalmazta emellett a termelékenység további javítását, a fejlettebb munkaszervezés elsajátítását a befektetőktől, és az eddiginél nagyobb függetlenség kialakítását a német ipartól. Nemzetközi adatokra hivatkozva megjegyezte, hogy
a magyar kivitel összetettsége a legtöbb régiós versenytársénál kedvezőbb,
így a gazdasági növekedés fenntarthatósági kilátásai is kedvezőbbek.
A kedvező makrogazdasági mutatókat a nemzetközi visszajelzések és minősítések is értékelik, a kormány azonban azt tekinti a legfontosabbnak, hogy az itt élők érezzék a fejlődést – jelentette ki György László.
Tarlós István a rendezvényen a racionális szemléletű városvezetésnek tulajdonította, hogy a gazdasági fejlődéshez a főváros is jelentős mértékben járulhatott hozzá.
2010 óta Budapesten 23 közlekedésfejlesztési projekt kezdődött,
20 városfejlesztési terv készült, 90 támogatás jutott a kerületeknek közterület-fejlesztésre a Térköz-pályázaton, 17 zöld- és energiahatékonysági fejlesztés, valamint 10 hulladékgazdálkodási program fejeződött be, értékvédelmi és kulturális programok születtek, a fásítási program keretében pedig nemrég a tízezredik fát ültették el – tette hozzá.
A főpolgármester úgy látja, hogy a gazdasági mutatók is kedvezőek, hiszen
a magyar GDP több mint harmadát Budapest termeli,
a foglalkoztatottak száma nemzetközi szinten is jelentős bővüléssel elérte a 840 ezret. Várakozása szerint támogató üzleti feltételekkel, jól szervezett gazdasági környezettel, rugalmas és befogadó munkaerőpiaccal Budapest 2030-ra Európa egyik vezető gazdasági térségévé válhat.
Tarlós István közölte, hogy az új villamosok beszerzése folytatódik, a túlárazott ajánlatok visszautasításának köszönhetően pedig versenyképes áron,
még ebben a hónapban elkezdődhet a hármas metró középső szakaszának felújítása,
és hamarosan átalakulhat a Bubi közösségi biciklirendszer is. Hozzátette, hogy a főváros 2 ezer hektárnyi rozsdaövezet újjáépítését tervezi, a zöldmezős beruházásokat és a beépítetlen területek átminősítését ugyanakkor ellenzi.
Fölhívta egyúttal a figyelmet, hogy a turizmus nem bővíthető a végtelenségig, az idegenforgalom átgondolatlan fejlesztése idővel feszültségekhez vezethet.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta, hogy a budapesti vállalkozók a tapasztalt és hozzáértő városvezetés sikerében, és munkájának folytatásában érdekeltek. A főváros gazdasági erejét mutatja, hogy az összes belföldi foglalkoztatott harmada itt dolgozik, a külföldi tőkeállomány majdnem fele az országon belül ide érkezik, GDP-je pedig az országos átlag duplája – tette hozzá Parragh László.
