Irán egyetlen döntéssel fejre állíthatja az egész kőolajpiacot

2019.10.06. 13:42

Az olajipar szempontjából nagy jelentőségű iráni bejelentésről ír az Asia Times. A lap szerint Irán eldöntötte, hogy új olajterminált létesít az Ománi-öbölben, ahol majd az exportszállítmányokat tölthetik a tankerekbe. Ez pedig óriási változásokat hozhat a kőolaj világpiacán. Ha megépül a terminál, a hajóknak nem kell elmenni a Hormuzi-szorosig, amely geopolitikai értelemben a világ egyik legforróbb pontja.

Egy új, a Hormuzi-szoroson kívül eső dél-iráni olajterminál átadása azt jelentené, hogy az olajtankereknek nem, vagy nem mindig kellene áthaladniuk a mintegy 40 kilométer széles és 60 kilométer hosszú, stratégiai jelentőségű átjárón, mely a Perzsa-öbölbe vezet.

A Hormuzi-szoros elhelyezkedéseForrás: Google Earth

A tengerszoros azért számít az olajkereskedelem - és így az egész világgazdaság - szempontjából kiemelkedően fontos pontnak, mert azon halad át a világ tengerein szállított kőolaj mennyiségének nagyjából harmada.

Így tehát az, aki a szoros felett uralmat gyakorol, az - némi leegyszerűsítéssel - komoly zsarolási potenciállal rendelkezik a szélrózsa majd minden irányába.

Ahogy az Origo arról rendszeresen beszámolt, a térségben idén nyáron különösen megnőtt a feszültség. Májusban ismeretlen tettesek szabotázsakciót követtek el két szaúdi, egy norvég és egy emírségekbeli teherhajó ellen az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros bejáratánál, majd júniusban két olajszállító tartályhajó kért segítséget, miután valószínűleg megtámadták őket az Ománi-öbölben. Júliusban az iráni Forradalmi Gárda kőolajcsempész-hajót fogott el a szorosban. A leginkább aggasztó fejlemény azonban az volt, hogy a szoros felett lelőttek egy amerikai drónt, ami tovább rontotta Washington és Teherán amúgy is feszült viszonyát. Rövid ideig az amerikai katonai ellencsapás esélye lebegett a levegőben, ám végül az akciót, nem sokkal annak elindítása előtt, Donald Trump amerikai elnök leállította.

A Hormuzi-szoros körül a múltban is számos alkalommal felizzott a levegő. Ebben hozhat mélyreható változást az, hogy Irán mintegy 1000 kilométer hosszúságú vezetékrendszert építene a kőolajnak, amely Gorehből a szoros óceán felőli oldalán lévő Jaskba szállítaná a nyersanyagot. "A Goreh-Jask vezetékrendszer és az ahhoz kapcsolódó exportterminál megépítése Jask kikötőjében egyike a legfontosabb terveinknek" - áll az iráni olajminisztérium közleményében.

S hogy mit jelentene ez a gyakorlatban?

Azt, hogy az iráni olajexport mennyiségének jelentős része ezentúl nem a Perzsa-öbölből, hanem a Hormuzi-szoroson kívülről indulhatna el célállomásaira.

Goreh és Jask távolsága légvonalban: utóbbi kikötője venné át az iráni olajexport nagyjátForrás: Google/Origo

Az iráni elnök már 2018 szeptemberében úgy nyilatkozott, hogy Teherán feltett szándéka az export jelentős részének átterelése Jaskba a Kharg-szigeti, mélyen a Perzsa-öbölben fekvő terminálokról.

Ha megépülnek az új exportlétesítmények, úgy a tankereknek a jövőben nem kell áthaladniuk a Hormuzi-szoroson, amivel akár napokat is megtakaríthatnak.

Az is kiderült, hogy az ehhez szükséges fejlesztéseket, Irán rohamtempóban készül megvalósítani. Róháni elnök korábban azt mondta, a beruházásnak 2021 nyarára el kell készülnie, az IRNA, a teheráni hírügynökség pedig most azt az információt adta, hogy az első exportszállítományoknak 18 hónapon belül el kell indulniuk Jask kikötőjéból.

Ha pedig ez megtörténik, az most előre nem feltétlenül látható módon rendezheti át, nem egyszerűen az olajszállítmányok útját, hanem kereskedelmét és árstruktúráját is.

Az előtérben iráni katonai motorcsónak idén áprilisbanForrás: AFP/Atta Kenare

Az iráni nemzeti olajvállalat pedig ehhez azt is hozzátette, már szerződést is kötöttek három helyi vállalkozóval, összesen 52 millió dollár értékben 50 szivattyú szállítására, amelyeket majd a csővezetékeknél fognak alkalmazni.

Kérdés persze, hogyan képzeli el Irán a jövőbeni kőolajexportot akkor, amikor jelenleg is nagy nemzetközi nyomás nehezedik rá, gazdasági szankciók kíséretében. Emlékezetes, hogy nemrég, szeptember közepén, szaúdi olajlétesítményeket ért támadás a térségben, amiért Washington, Rijád, Berlin, London és Párizs is Teheránt tette felelőssé.