Miközben Kínában a sertéshús alapvető fogyasztási cikknek számít, az afrikai sertéspestis köveztében jelentősen beszakadt a kínálat az országban. Ennek hatására pedig drámaian nő a kereslet a „hamis húsok" iránt.

Az afrikai sertéspestis következtében eddig nagyjából 1,17 millió sertést kellett leölni Kínában az ENSZ illetékes szervezete szerint. Ez pedig hatalmas gondot jelent abban az országban, amely a világ egyik vezető sertéshús-fogyasztója. Ráadásul tavaly Kína a Föld legnagyobb sertéshús-termelője is volt – írja a CNBC.

Ahogy pedig a hazai sertéshús-készletek zuhannak, Kínának egyre nagyobb mértékben kell támaszkodnia a külföldi importra – írja egy jelentésében a Fitch Solutions. Ezzel együtt egyre nagyobb szükség van arra, hogy Kínában új megoldásokat találjanak a kereslet kielégítésére – hangsúlyozza az elemzés.

Erre az egyik lehetőség a húsmentes húsok piacának megélénkülése lehetne. Tavaly a növényi alapú „húskészítmények" ipara 910 millió dolláros volt, ami éves alapon 14,2 százalékos növekedésnek felelt meg. Összevetésképpen, az Egyesült Államokban a szektor mérete csupán 684 millió dolláros volt, éves alapon 23 százalékos növekedés mellett.

Egyre súlyosabb problémát okoz a sertéspestis KínábanForrás: AFP/Imaginechina/An Xin

Végső soron tehát a sertéspestis hatásai pozitívak lehetnek Kínában a valódi húsokat helyettesítő alternatívák számára – mondja a Jeffries befektetési bank kutatója. Simon Powell szerint a betegség akár 20 millió tonnányi sertéshúst is kisöpörhet a piacról, ami hatalmas lehetőség volna az alternatív megoldásokban utazók számára.

A másik fontos tényező a húsmentes húsok erősödő trendjében, a kínai konyha hagyománya. Kínában ugyanis már hosszú ideje része a konyhai tradíciónak a tofu és a szejtán fogyasztása, ami jelentősen megkönnyíti a sertéshússal szembeni alternatívák előretörését.

Ezzel együtt környezeti, etikai, valamint egészségügyi szempontok is támogathatják a húsmentes húsok terjedését Kínában. A kínai fiatalok ugyanis az idősebbeknél sokkal érzékenyebbek például a környezetvédelmi kérdésekre, vagyis nemzedéki szinten is egyre lendületesebb lehet az átállás.

Mindazonáltal az átmenet tömegessé válására valószínűleg még sokáig várni kell. Főleg, hogy tavaly például a kínai sertéshús-fogyasztás történelmi csúcsot ért el, és az OECD adatai szerint Kína adta a Föld teljes sertéshús-fogyasztásának durván 46 százalékát.