Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nagyvállalati beruházási programmal a pénzügyminiszter szavai szerint olyan vállalkozásoknak kívánnak új lendületet adni, amelyek a szigorú közösségi elvárásoknak ugyan megfelelnek, mégis elesnek az uniós támogatásoktól, mert méreteikből adódóan már nem felelnek meg a kiírásoknak, ugyanakkor fejleszteni akarnak, és ehhez szükségük van támogatásokra.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a Gallus cégcsoport, amelynek a sárvári Taravis Kft. is tagja, évek óta a Dunántúl egyik legjelentősebb baromfitermékeket előállító vállalatcsoportja, dinamikusan fejlődik, és a jövőben is képes a növekedésre.
Az ehhez hasonló beruházások jelentik azt, hogy nemcsak a múlt és a jelen lehet egy növekedési pálya a magyar gazdaság számára, hanem a jövő is"
– mondta.
Kitért a világgazdaságban várható gazdasági lassulásra is a pénzügyminiszter; azt mondta, recesszió még nincs, de a kormány azon dolgozik, hogy a lassulás a lehető legkisebb mértékben érintse a magyar gazdaságot. A beruházások és fejlesztések a növekedést, a munkahelyek teremtését, a bérek növekedését lendületben tudják tartani.
Emlékeztetett rá, hogy a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, és egyre több olyan szektor van – köztük egyre inkább az élelmiszerágazat is – ahol munkaerőhiány van.
A kormány köztehercsökkentő programjának részeként pedig az állam több pénzt hagy a vállalkozásoknál, amelyek a felszabaduló forrást fejlesztésekre vagy éppen a munkaerő megtartását szolgáló bérfejlesztésre fordíthatják – mondta, és példaként említette a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését két százalékponttal 19,5 százalékról 17,5 százalékra.
Varga Mihály az élelmiszeripart a magyar gazdaság húzóágazatai közé sorolva ismertette,
a 4.500 élelmiszeripari vállalkozás 86 ezer embernek ad munkát,
ezért a kormány ezt az ágazatot a jövőben is kiemelten kezeli, fejlődését, modernizálását támogatja.
Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt egyebek mellett, hogy a szaktárca 200 milliárd forint támogatást nyújtott az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak, ebből 35 milliárd forinttal támogatták a húsfeldolgozást, húskészítmények gyártását.
A vidékfejlesztési források felhasználásának köszönhetően mintegy 70 milliárd forintnyi beruházás jött létre a húsiparban.
Szabó István ügyvezető igazgatója elmondta: a Gallus a brojlercsirke-keltetésben messze piacvezető Magyarországon, idén mintegy 83 millió csirke keltetését tervezik, ez a magyar brojlertermelés 30-32 százaléka, ennek 50-60 százalékát exportálják.
A felnevelt és a vágóhidakon végül levágott csirkékből előállított termékek jelentős része is exportra kerül,
a hazai értékesítés zöme pedig a nagy áruházláncokon keresztül történik.
A Gallus cégcsoport 1.100-1.200 embert foglalkoztat, árbevétele 2018-ban elérte a 40 milliárd forintot, a cégcsoport az elmúlt években 8 milliárd forintot fordított fejlesztésre.
A sárvári Taravis Kft-nél az
újabb 1,2 milliárd forintos fejlesztés során teljesen megújult a vágóhíd,
kicserélték a gépek és berendezések 90 százalékát, a működést a lehetőségek szerint automatizálták, illetve megépült egy nagy kapacitású hűtőház is.
