Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kína egyik déli tartományában, a hivatalosan Kuanghszi-Csuang Autonóm Területnek hívott országrészben már egy ideje - főként a kisebb gazdaságokban - lehet találkozni a különleges óriásdisznókkal. Azokkal a jószágokkal, amelyek súlya - és mérete - akár kétszerese is lehet a hagyományos disznókénak. Ezért most, a sertéspestis tombolásakor, sokan titkos fehérjeforrás-tartalékot látnak a tudatosan termetesre növelt hízókban.
Ez nem is alaptalan feltételezés, számol be róla például a South China Morning Post, a Bloomberg riportja alapján. Extrém méretű disznókat már egy ideje nevelnek egy-egy gazdaságban. A tartományban több olyan állat is él, melynek súlya eléri az 500 kilogrammot, azaz egy jegesmedve súlyát.
A vágóhidakon akár 10 000 jüant (kb. 420 ezer forint) is megadnak egy-egy ilyen állatért, ami a régió fővárosában, Nanningban mért átlagjövedelem nagyjából háromszorosa.
De ha nem is nő minden sertés ekkorára, a 175-200 kilomgrammos jószágok igen gyakoriak ott, ami jóval több, mint abban a tartományban a vágósertések 125 kilogrammos átlagos súlya.
A sertéstartók pedig egyre inkább arra törekednek, hogy megnöveljék jószágaik tömegét.
Az erősen húshiányos Kínában ugyanis a disznóhús ára rekordmagassságokba emelkedett, a tenyésztők pedig úgy gondolják, jobb áron tudják emiatt értékesíteni nagyra nőtt állataikat.
Ez a tendencia pedig lassan nemcsak a kistermelőkre, hanem a nagyvállalatokra is jellemző. Kína vezető seretéshús-ipari vállalata, a Wens Foodstuffs, illetve a Cofco Meat és a Beijing Dabeinong Technology is azt mondta, mindent elkövetnek azért, hogy haszonállataik egyre nagyobbak legyenek.
Egy agrárgazdálkodási elemző ezzel kapcsolatban azt mondta, emögött racionális gazdasági megfontolások állnak. A nagy farmokról ugyanis a jószágok már 110 kilogramm körüli súllyal elkerülnek a vágóhidakra. Ha sikerül azokat 140 kilogrammos súllyal vágásra küldeni, akkor az nagyjából 30 százalékos eredménynövekedést jelent a gazdálkodó vállalatoknak. A húsipar pedig ebben az időszakban minden elérhető készletet felvásárol, hiszen Kínában még mindig nem sikerült felszámolni az állatállományt megtizedelő afrikai sertéspestis járványt.
Kína miniszterelnök-helyettese nemrégiben arra figyelmeztetett, a járványnak köszönhetően az ország ellátása sertéshússal "súlyos kihívások" elé néz, egészen 2020 első feléig.
Csak idén 10 millió tonna sertéshús esik ki az ellátásból Kínában, ez pedig nagyobb mennyiség annál, mint amekkorához az ország a nemzetközi piacokon hozzáfér.
Így nincs más hátra, mint a belföldi sertéságazat megerősítése és a kiesett mennyiség mielőbbi pótlása, amit Peking folyamatosan szorgalmaz az iparág szereplőinél. Ennek lehet egyik eszköze a disznók gigantikusra hízlalása. Ez sok gazdálkodó számára azért is vonzóbb irány az állomány újraépítésénél, mert az utánpótlást jelentő tenyészfarmokon is fölszaladt az élősertés ára, a keresletnek köszönhetően.
A nagyra nőtt sertésekkel kapcsolatban sem mentesülnek a gazdálkodók az egészségügyi vonatkozásók alól, írja az Insider. Ezek az állatok általában rövidebb ideig élnek, előfordul, hogy hamarabb elpusztulnak, mielőtt vágóhídra kerülnének.
A legnagyobb háztáji malac rekordját egyébként egy, az amerikai Tennessee állambeli hízó, Big Bill állította be, döbbenetes, több mint 1100 kilogrammos súlyával.
Big Billt azonban 1933-ban le kellett vágni, mielőtt elutazhatott volna a Chicagoi Világkiállításra, mert lába eltörött hatalmas súlya alatt.
2004-ben pedig egy szintén masszív jószág, Ton Pig halt meg egészségügyi okokból, Kínában. A hízó mintegy 900 kilomgrammot nyomott, ami mozgásképtelenné tette, és ebbe pusztult bele.
