A munkaerőpiac jelenleg dinamikus változások színtere. A KSH adatai szerint a munkanélküliség 2019 második negyedévére rekord alacsony, 3,3 százalékos szintet ért el. Ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a munkahelyek telítődnek.
A foglalkoztatás bővülése ellenére az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt a betöltendő álláshelyek száma és az üres álláshelyek aránya is emelkedett.
Ezeknek az üres állásoknak a 72 százaléka a versenyszférában található. A munkaerő bevonzása érdekében a cégek számos módszert vetnek be, például a munkabérek emelését: KSH adatok alapján nemcsak a foglalkoztatottság, de az átlagkereset is nőtt 2019-re, 9,8 százalékkal. A cégek munkaerő problémáira azonban ez nem feltétlenül megoldás.
Ezt a Groupama Biztosító ezer fős, reprezentatív felmérése – amit az Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette 2019 augusztusában – is alátámasztja. Önmagában attól ugyanis, hogy valahol magasabbak a fizetések, mint más cégnél, még nem válik egy munkahely vonzóvá. Ennél
jóval lényegesebb szempont a munkavállalók szemében a stabilitás,
a pénzbeli és egyéb juttatások megléte, de még az is, hogy a munkahely közel legyen az otthonhoz. Ha pedig két, egyébként főbb jellemzőit tekintve (fizetés, otthontól való távolság, munkakör, stb.) azonos munkahely közül kell választani, a munkahely kínálta lehetőségek fontosságát az élethelyzethez köthető körülmények nagyon erősen befolyásolják.
A munka-magánélet egyensúlyát támogató lehetőségeket gyakran tulajdonítják a fiatalabb generációk egyedi szükségletének. Ugyanakkor kiderült, hogy e lehetőségekre az igényt az élethelyzet legalább annyira megteremti, mint a kor. A rugalmas munkaidő és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a két legfontosabb szempont a gyermeket nevelők számára a munkahelyen a mindennapokat segítő intézkedések közül.
Ha pedig választani kellene két munkahely között, a gyermekesek, különösen a nők egyenesen az otthoni munkavégzés (Home Office) lehetősége alapján döntenének.
A férfiak körében a munkahelyi előmenetellel, továbbképzéssel kapcsolatos lehetőségek bírnak nagyobb vonzerővel, míg a nőknél általában is sokkal vonzóbbak a gyermeknevelést támogató intézkedések (pl. a munkahelyi bölcsőde, óvoda, vagy a kismamák segítése).
Bár a kutatásnak ez a része némileg erősíti a sztereotípiákat, mi örömmel látjuk, hogy például a baba-mama szobánkat férfi kollégáink is előszeretettel használják. Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban viszont a kutatás eredményeihez hasonló tapasztalatokkal rendelkezünk: ez a lehetőség valóban sok gyermekes kollégánk számára könnyíti meg a családi élettel együtt járó szervezési feladatok kezelését"
– mondta el a kutatás kapcsán Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója.
A kutatásból kiderült, hogy a nők és a gyermeket nevelők esetében a juttatások vonatkozásban is vannak különbségek.
Az egészségpénztári juttatás összességében a legvonzóbb, a válaszadók 41 százaléka jelölte számára fontosként, a gyermeket nevelők körében azonban még inkább preferencia, közülük 47 százalék választaná ezt a juttatást.
A fizikai dolgozóknál a többiektől eltérően a táppénz kiegészítés is kiemelkedő jelentőséggel bír.
A falvakban élő munkavállalók a biztonságos, egészségmegőrzést biztosító munkakörülményeket sorolják az átlagnál előrébb, az 50-59 éves korosztály számára a nyugdíjbiztosítás is az abszolút favoritok között van. A munkáltatóknak tehát rendkívül változatos munkavállalói igényeket kell kielégíteniük, ha munkavállalóik szempontjait figyelembe szeretnék venni.