Az ország, ahol tabutéma a pénz

fizetés nő Ezeket tudnod kell a pénzről, ha kilépsz a felnőtt világba!
Vágólapra másolva!
A magas jövedelem, az anyagi jólét sok helyütt gyakori beszédtéma, meglepő módon azonban a világ egyik leggazdagabb országában, Svédországban egy mély társadalmi beidegződés miatt nem sokan beszélnek róla szívesen.
Vágólapra másolva!

A bbc.com riportere a svéd főváros, Stockholm elit negyedében próbálta a pénz, a gazdagság fontosságáról kérdezni a helyieket, ám gyakorlatilag minden megkérdezett kitért a válaszadás elől. Kiderült:

senki sem beszél szívesen a magas fizetésekről abban az országban, amelyről szinte automatikusan a fejlett szociális háló, a magas adók és az alacsony jövedelemkülönbségek jutnak az eszünkbe.

Ám miközben ezek a sztereotípiák természetesen a valóságban gyökereznek,

az 1990-es évek óta a gazdagok és szegények közötti különbségek megnőttek Svédországban.

A lakosság felső 20 százaléka napjainkban négyszer annyit keres, mint azok, akik a társadalom alsó 20 százalékához tartoznak.

Forrás: Shutterstock

A magas jövedelem a világ számos országában büszkeségre ad okot, az Egyesült Államokban például azt mondják, hogy „milyen jó neked, ügyes vagy!", ha valakinek sok pénze van, ebben a skandináv országban azonban mélyen gyökerező ellenérzéssel viseltetnek ezzel a témával kapcsolatban. De vajon mi lehet annak az oka, hogy ez ennyire kényelmetlen kérdés a svédek számára? Stephen Trotter akadémikus e témáról készült tanulmánya szerint egy,

az észak-európai emberekben több évszázados beidegződésről van szó, amely azon alapul, hogy senki se érezze többnek magát másoknál, illetve az ilyen magatartásformák társadalmilag elítélendők.

A svédeknél egyáltalán nem „menő", ha valaki kérkedik mondjuk az anyagi jólétével, számukra az a legfontosabb törekvés, hogy amennyire lehet, próbálják meg minél alacsonyabb szinten tartani az emberek, a társadalmi osztályok közötti különbségeket. Ez persze nem mellékesen a különböző társadalmi csoportok közötti feszültségforrások csökkentésének, azaz a társadalmi béke fenntartásának is kitűnő eszköze.

Forrás: Shutterstock

A tanulmány szerint az elmúlt időszakban

a migráció növekedésével megnőttek a gazdagabb és szegényebb rétegek közötti anyagi különbségek.

Svédországban, amely az észak-európai társadalmak közül a legsokszínűbb, napjainkban a lakosság 25 százaléka bevándorló, vagy ilyen háttérrel rendelkezik. Trotter arra a végkövetkeztetésre jut tanulmányában, hogy a más kultúrákból érkezők magukkal hozzák szokásaikat is. Köztük például azt a magatartásformát, hogy igenis, legyenek büszkék a megszerzett anyagi javakra, a társadalmi jólétre.