Az ország, ahol tabutéma a pénz

2019.10.20. 06:30

A magas jövedelem, az anyagi jólét sok helyütt gyakori beszédtéma, meglepő módon azonban a világ egyik leggazdagabb országában, Svédországban egy mély társadalmi beidegződés miatt nem sokan beszélnek róla szívesen.

A bbc.com riportere a svéd főváros, Stockholm elit negyedében próbálta a pénz, a gazdagság fontosságáról kérdezni a helyieket, ám gyakorlatilag minden megkérdezett kitért a válaszadás elől. Kiderült: senki sem beszél szívesen a magas fizetésekről abban az országban, amelyről szinte automatikusan a fejlett szociális háló, a magas adók és az alacsony jövedelemkülönbségek jutnak az eszünkbe.Ám miközben ezek a sztereotípiák természetesen a valóságban gyökereznek, az 1990-es évek óta a gazdagok és szegények közötti különbségek megnőttek Svédországban. A lakosság felső 20 százaléka napjainkban négyszer annyit keres, mint azok, akik a társadalom alsó 20 százalékához tartoznak.

Forrás: Shutterstock

A magas jövedelem a világ számos országában büszkeségre ad okot, az Egyesült Államokban például azt mondják, hogy „milyen jó neked, ügyes vagy!", ha valakinek sok pénze van, ebben a skandináv országban azonban mélyen gyökerező ellenérzéssel viseltetnek ezzel a témával kapcsolatban. De vajon mi lehet annak az oka, hogy ez ennyire kényelmetlen kérdés a svédek számára? Stephen Trotter akadémikus e témáról készült tanulmánya szerint egy, az észak-európai emberekben több évszázados beidegződésről van szó, amely azon alapul, hogy senki se érezze többnek magát másoknál, illetve az ilyen magatartásformák társadalmilag elítélendők.A svédeknél egyáltalán nem „menő", ha valaki kérkedik mondjuk az anyagi jólétével, számukra az a legfontosabb törekvés, hogy amennyire lehet, próbálják meg minél alacsonyabb szinten tartani az emberek, a társadalmi osztályok közötti különbségeket. Ez persze nem mellékesen a különböző társadalmi csoportok közötti feszültségforrások csökkentésének, azaz a társadalmi béke fenntartásának is kitűnő eszköze.

Forrás: Shutterstock

A tanulmány szerint az elmúlt időszakban a migráció növekedésével megnőttek a gazdagabb és szegényebb rétegek közötti anyagi különbségek. Svédországban, amely az észak-európai társadalmak közül a legsokszínűbb, napjainkban a lakosság 25 százaléka bevándorló, vagy ilyen háttérrel rendelkezik. Trotter arra a végkövetkeztetésre jut tanulmányában, hogy a más kultúrákból érkezők magukkal hozzák szokásaikat is. Köztük például azt a magatartásformát, hogy igenis, legyenek büszkék a megszerzett anyagi javakra, a társadalmi jólétre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK