A visegrádi államok közül leginkább Magyarország versenyképessége nőtt

2019.10.10. 09:24

Közzétette versenyképességi ranglistáját a World Economic Forum (WEF), amely szerint Magyarország egy helyet javítva a 47. helyen áll. A különböző mutatók szerint hazánk megítélése leginkább intézményi és munkaerőpiaci területen javult. A Pénzügyminisztérium szerint mindez visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvéseit – közölte a Magyar Nemzet elemzésében.

A tavalyi után egy helyet tovább javítva a 47. helyen áll Magyarország a davosi székhelyű World Economic Forum (WEF) tegnap közzétett, 141 országot rangsoroló új versenyképességi listáján.

Noha a listán csak eggyel léptünk feljebb, hazánk abszolút teljesítménye, azaz a globális versenyképességi indexe 0,8 ponttal javult, ami a legkedvezőbb adat a visegrádi országok között.

A Pénzügyminisztérium (PM) közlése szerint mindez visszaigazolja a magyar gazdaságpolitika törekvését, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása mellett tovább javuljanak a gazdasági növekedés minőségi, versenyképességi feltételei.

A WEF-rangsor tizenkét fő tényezőjéből hazánk nyolc területen javult, az összesen 103 indikátor több mint felében előreléptünk. A legnagyobb, háromhelyezésnyi előrelépést az intézmények és a munkaerőpiac esetében értük el.

IllusztrációForrás: Shutterstock

Az intézmények kategória a kormányzati gazdaságpolitika kedvezőbb vállalati megítélésének következtében javult, a munkaerőpiac pedig értelemszerűen a foglalkoztatottság növekedése, a munkanélküliség csökkentése miatt.

A fő tényezők rangsorában van néhány, amelyben sokkal jobban állunk, mint az összesítésben. Az infrastruktúra kategóriában a 27. helyet értük el, köszönhetően elsősorban a közúthálózat, ezen belül is a gyorsforgalmi úthálózat gyors fejlődésének, valamint a kitűnő távközlési infrastruktúrának.

A makrogazdasági stabilitás az elmúlt hat-hét évben javult ugrásszerűen: a költségvetési hiány stabilan a maastrichti kritériumok által meghatározott, a GDP három százalékát kitevő szint alatt van, sőt idén 1,3 százalék várható, a jövő évi költségvetés egy százalékkal számol. Az államadósság a GDP 80 százaléka fölötti szintről 68,2 százalékára csökkent, és a jelenlegi folyamatok szerint néhány éven belül az ugyancsak a maastrichti kritériumok által meghatározott hatvan százalék alá kerülhet.

Az ország kereskedelmi, és fizetési mérlege évek óta többletet mutat, az államadósságon belül pedig 50 százalékról 20 százalék alá csökkent a devizaadósság aránya, erősen mérsékelve az ország külső sérülékenységét.

A Pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitika célja a versenyképesség további fejlesztése és a vállalkozások termelékenységének növelése, mindez pedig a következő években is megmutatkozhat a ranglistán.

A tárca szerint a növekedési ütem fenntartását segíti és kedvezően befolyásolja a társadalompolitikai folyamatokat a kormány által kidolgozott gazdaságvédelmi akcióterv és a családvédelmi akcióterv is.