Nagy a veszély az ágazatban a sertéspestis miatt

sertés malac disznó
Nyírjákó, 2011. november 22. Koca szoptatja malacait a nyírjákói sertéstelepen. A Startmunka kistérségi mintaprogram keretében hat nyírjákói Start kártyás munkavállaló tanulja a sertéstenyésztést. A közfoglalkoztatási program első, október 20-tól december 31-ig tartó szakaszára közel 3 millió forintot kapott a település. MTI Fotó: Balázs Attila
Vágólapra másolva!
A sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdaságok nagyon féltik az állományaikat a komoly gazdasági kárral járó afrikai sertéspestistől, hiszen valamennyi óvintézkedés sem nyújt teljes biztonságot, hogy a kór nem jut be valamilyen módon egy telepre - írja a Magyar Nemzet.
Vágólapra másolva!

A lapnak Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnöke elmondta: a legnagyobb veszélyforrás továbbra is az ember.

A fertőzött területekről pedig számtalan vendégmunkás érkezik Magyarországra.

Kifejtette: Ukrajnában és Romániában bevett gyakorlat, hogy a gazdaságok, ha a közelükben megjelenik a fertőzés, azonnal "behűtőzik" a jószágokat. Így pedig könnyedén kerülhet forgalomba fertőzött hús anélkül, hogy bárki is tudna róla. Mivel a betegség emberre nem veszélyes, így bátran lehet fogyasztani a fertőzött húsból, az ételmaradék ugyanakkor továbbadhatja a kórt az arra fogékony állatoknak, például az urbanizált vaddisznóknak, amelyek a szemeteseket is gyakran felforgatják.
Az ágazat Magyarországon is súlyos munkaerőgondokkal küszködik, a cégek létszámhiányt igyekeznek külföldi munkavállalókkal orvosolni. A vendégmunkások miatt pedig egész Európa veszélyben van - jelezte a szakember.

Koca szoptatja malacait a nyírjákói sertéstelepen Forrás: MTI/Balázs Attila

Kiss György szerint a közepes és a nagyüzemeknél minden feltétel adott ahhoz, hogy sikeresen tudjanak védekezni a kór ellen.

A legnagyobb veszélyben a kerítés nélküli sertéstartók, illetve a szabadtartásban vagy háztájiban nevelt állatok vannak.

A törpegazdaságokban, kis létszámú telepeken sok esetben nem éri meg kerékfertőtlenítőt és fekete-fehér öltözőt biztosítani, vagy épp kerítést építeni, hiszen az állományok értékének sokszorosát kellene ráfordítani ezekre a fejlesztésekre - mutatott rá a szövetség elnöke.

Kiss György szerint bizakodásra ad okot az Agrárminisztérium minapi bejelentése, miszerint a hosszan tartó embargó után Szerbia ismét fogad sertéshúst Magyarországról, és hamarosan talán a húskészítmények előtt is megnyitják a határt. Ha a húskészítmények exportja elindulhat, akkor az egyébként nagy bajban lévő húsipar némi levegőhöz jut, és remélni lehet, hogy az élő sertésekre vonatkozó embargót is rövidesen feloldják - jegyezte meg. Hozzátette: ha az állomány 3-5 százaléka elindulhatna Szerbiába, már az is nagy segítség lenne az ágazatnak. Korábban a hazai élő sertések 10-12 százalékát szállították Szerbiába az állattartók.