Ma már nem ugyanaz a vásárló megy be az üzletbe, mint korábban

2019.10.26. 18:43

Magyarországon 2013 óta folyamatosan nő a kiskereskedelmi forgalom, de az igazi bővülés 2014-től indult be. Azóta éves szinten volumenben jellemzően 5-6 százalékkal növekszik a szektor. Legutóbb, szeptemberben 5,8 százalékos lett ez a mutató a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára arról beszélt az Origónak, hogy szerinte minek köszönhető a kiskereskedelem jelentős növekedése és vajon az elkövetkező években is töretlen maradhat-e a felfelé ívelő tendencia?

Az OKSZ főtitkára mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy örömteli a kiskereskedelem bővülése, de még örömtelibb, hogy a növekedés folyamatos. Egyes időszakokban – például az idei második negyedévben - voltak ugyan kisebb-nagyobb hullámvölgyek, hiszen a lakosság költekezési kedvét sok minden befolyásolhatja, de a legfontosabb az, hogy a felfelé ívelő tendencia összességében immár hat esztendeje töretlen.

Dobogós helyen az unióban

Nemzetközi mércével mérve az évi 3 százalék körüli bővülés egyébként már jónak számít – Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom ennek nagyjából a kétszeresével növekedett az utóbbi években. Az uniós statisztikákat tekintve ráadásul dobogós helyen állunk ezen a területen.

A pozitív folyamatok hátterében több tényező áll. Többek között a hazai GDP is kiemelkedő ütemben nő, a gazdasági növekedés pedig erős a hátteret biztosít a kiskereskedelem számára.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkáraForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Kedvező továbbá, hogy immár harmadik éve kétszámjegyű a bruttó fizetések emelkedése, aminek köszönhetően emelkedett a lakosság szabadon elkölthető jövedelmének nagysága is. Ma már nem ugyanaz a vásárló megy be az üzletbe, mint korábban – mondja Vámos György. – Hiszen jelentős mértékben nőtt a vásárlóerő az elmúlt időszakban Magyarországon.A háztartások fogyasztási célú kiadásai tavaly elérték a 20 ezer milliárd forintot. Ezen belül a kiskereskedelem 51 százalékot képvisel, ami 11 ezer milliárd 200 millió forintos forgalomnak felel meg.

Változóban a fogyasztás szerkezete

A kiskereskedelemben a folyamatos növekedés mellett a másik kulcstényező a fogyasztás szerkezetének átrendeződése. Az élelmiszerpiac növekedési üteme ugyan átlag alatti a többi területhez képest, és az utóbbi időben elsősorban az iparcikkek kereskedelmének súlya nőtt meg, de minden termékkategóriában megfigyelhető a fogyasztói magatartás változása. Ez pedig segíti egy korszerűbb, modernebb fogyasztási struktúra kialakulását.

Mindemellett a nemzetközi tendenciáknak megfelelően egyre nagyobb szerepet játszik Magyarországon is az online értékesítés. A webáruházak forgalma napjainkban a kiskereskedelem mintegy 6 százalékát adja, és zömében iparcikkeket rendelünk a webshopoktól. Az online értékesítési csatorna tavaly 530 milliárd forintos forgalmat ért el, ebben az esztendőben azonban ennél sokkal nagyobb összeg – a mostani várakozások szerint 700 milliárd forint - prognosztizálható, mert az idei év eddig eltelt időszakában már 33 százalékos volt a növekedés ezen a területen.

Forrás: Thinkstock

Napjainkban ez a leggyorsabban növekvő értékesítési csatorna Magyarországon, ezért nem csoda, ha egyre több cég szeretne részesedést szerezni magának az egyre növekvő tortából, és folyamatosan jelennek meg az újabb piaci szereplők. A tartós fogyasztási cikkek jó részét (pl. mobiltelefon, lakásfelszerelési tárgyak, stb.) ma már egyébként online shopoktól rendelik a vásárlók.

Fennmaradhat a növekedés

Vámos György kitért arra is, hogy a kormány által elindított családtámogatási rendszerek további lökést adhatnak a lakáspiacnak, ami a kiskereskedelem számára is kedvező lesz, és persze hatással lesz a szerkezetére is. Hiszen egyre nagyobb kereslet mutatkozik majd a lakás berendezéséhez, felújításához szükséges árucikkek iránt.

A 2019-2023-as konvergencia programban a kormány azzal számol, hogy a gazdaság növekedése a következő években is magas lesz, 4 százalék felett marad. Vámos György szerint ez további biztos alapot szolgáltathat a lakossági fogyasztás bővüléséhez. Vagyis az erős gazdasági háttér továbbra is támogatja majd a kiskereskedelmi forgalom emelkedését.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A kiskereskedelmet vizsgálva persze mindig fontos tényező az infláció alakulása is. A 2016-17-es esztendők ebből a szempontból könnyebbek voltak az ágazat számára, hiszen alacsony volt az áremelkedés. A tavalyi évtől kezdve azonban magasabb lett az infláció. Most az prognosztizálható, hogy elsősorban az élelmiszerpiacon lesz áremelkedés. Ám ez az OKSZ főtitkára szerint nem a kiskereskedelmi láncok áremelésre irányuló törekvésének lesz a következménye, hanem ezt a folyamatot elsősorban a mezőgazdasági alapanyagok nemzetközi piaci befolyásolja.

Szeptemberben egyébként az inflációs ráta 2,8 százalék volt Magyarországon, ami a várakozásoknál kedvezőbbnek bizonyult. De az inflációs hatás mindenképpen be fog gyűrűzni az élelmiszerárakba, igaz, nem egyforma mértékben. A sertéspestis miatt például átlag felett emelkedik a sertéshús ára, emellett a gyenge terméseredmények miatt a zöldségek is sokat drágultak idén.

Erős év vége következhet

S hogy mi várható az idei év hátralévő részében a kiskereskedelemben? Vámos György optimista az eddigi tendenciák alapján, és például a tavalyinál jóval erősebb decemberre számít idén. Tudvalévő, hogy a december a legerősebb hónap a kiskereskedelemben, ekkor mindig tágabbra nyílik a vásárlók pénztárcája.

Forrás: Shutterstock

 Sőt, az év végi ajándékozási, vásárlási szezon a Black Friday-jel már novemberben megkezdődik. Ekkor futószalagon hirdetik a webáruházak a különböző akciókat, és sokan erre az időszakra tartalékolják a pénzüket egy-egy értékesebb iparcikk beszerzésére. Másfelől viszont az OKSZ főtitkára óv attól, hogy túlértékeljük a webáruházak jelentőségét, hiszen azok még mindig csak a kiskereskedelmi forgalom viszonylag alacsony hányadát adják. A szektor egészét tekintve tehát az év végi akciós időszak – benne a hagyományos erős decemberrel - egyáltalán nem nyom annyit a latban, mint gondolnánk.

A kiskereskedelem jövőjét illetően Vámos György feltétlenül optimista, mert szerinte - az erős gazdasági háttértől kezdve az olyan tényezőkig, mint amilyenek a kiskereskedelemre is pozitív hatást gyakorló lakhatási és családtámogatások – minden adott az ágazat további növekedéséhez. Azaz nem csak az elmúlt időszakban költött többet a lakosság az üzletekben, hanem ez a folyamat az elkövetkező években is folytatódni fog. Az OKSZ főtitkára úgy véli: a kiskereskedelem folyamatos bővülése hosszabb távon is fennmaradhat.