A hamisított termékeket csak az olcsó ára miatt veszik meg a fiatalok

2019.10.16. 19:01

A megkérdezett magyar fiatalok kevesebb mint fele vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk ezt egy vagy több alkalommal is megtette. Világosan látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a döntéseikben, több mint 90 százalékuk megvenné az eredeti terméket, ha az olcsóbb lenne, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából.

A Strand Fesztivál látogatóival készített idei felmérés a hamis termékekkel kapcsolatos attitűdöket és ismereteket térképezte fel. Az eredmények alapján a válaszolók több mint fele (55,2 százalék) nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, de egyharmaduk (33,5 százalék) ezt egy vagy több alkalommal is megtette, közülük kétharmad arányban (67,8 százalék) vannak a többször vásárlók. Az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve az sem okoz különösebb meglepetést, hogy a fogyasztók több mint kétharmada (68,1 százalék) idén leginkább online felületen keresztül szerezte be a hamis termékeket, míg a vásárlók egyötöde (20,3 százalék) a boltok, áruházak polcairól vette meg a hamis, vagy illegálisan forgalmazott árucikkeket.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei felmérésből is egyértelműen az látszik, hogy az árnak domináns szerepe van a vásárlásban: a hamis terméket fogyasztók több mint egyharmadának döntését (37,7 százalék) – a minőségtől függetlenül – egyedül a termék ára befolyásolja. Az ő körükben a válaszadók 93 százaléka azt állította, hogy amennyiben az eredeti termék nem lenne sokkal drágább, akkor azt vásárolta volna meg.

Érdemes ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek megvásárlásától elriasztó legfőbb tényezőt azok rossz minősége jelenti: a nem vásárlók 71,2 százaléka, a vásárlók közel 60 százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második legerősebb visszatartó erő a vásárlók között a termék egészségre való ártalmassága, a nem vásárlók körében pedig a garancia, illetve jótállás elvesztése.

„Az idei és a tavalyi eredményeket összevetve nem történt jelentős változás a visszatartó tényezők tekintetében. A fiatalok túlnyomó többsége alapvetően tisztában van a hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek gyengébb minőségével, ezért különösen fontos, hogy minél erőteljesebben felhívjuk a figyelmet az ezzel járó egészségügyi és anyagi kockázatokra" - hangsúlyozta dr. Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára.

A HENT és a TÁRKI közös kutatása arra is kíváncsi volt, hogy a hamis, illetve illegális kereskedelem kapcsán a válaszadók kit tartanak igazán károsultnak: a válaszadók 59 százaléka az eredeti termék gyártóit vagy szerzőit, közel 30 százaléka pedig a fogyasztókat tartja leginkább a hamisítás kárvallottjainak. Érdemes megemlíteni, hogy a válaszadók minden évben az eredeti termék előállítóját, másodsorban pedig a fogyasztót tartják a hamisítás legnagyobb károsultjának, míg az egyéb gazdasági és társadalmi károknak jellemzően nem tulajdonítanak nagy jelentőséget.

A hamisítók egyetlen fegyvere az olcsó árForrás: AFP/Science Photo Library/Igor Stevanovic

A felmérés a fiatalok étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos attitűdjeire is rákérdezett: a válaszadók több mint háromnegyede (76,5 százalék) tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják (pl. vitaminokkal, ásványi anyagokkal), ami közel tíz százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi eredményhez képest. A kutatásból az is kiderül, hogy válaszadók több mint fele (54,4 százalék) már szedett életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt, ami a tavalyi 47 százalékhoz viszonyítva kézzelfogható emelkedést mutat.

Ez a javuló tendencia azt bizonyítja, hogy a fiatalok körében emelkedik a fogyasztói tudatosság" – emelte ki Horányi Tamás, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) alelnöke.

A demográfiai változókat is figyelembe véve azt látjuk, hogy a nők nagyobb arányban (59,4 százalék) válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy fogyasztottak-e étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, mint a férfiak (49 százalék). Érdekes továbbá az is, hogy általában az életkor, valamint az iskolai végzettség előrehaladtával párhuzamosan az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik. Az előbbi, demográfiai kategóriánál ráadásul egy emelkedő tendenciáról beszélhetünk az elmúlt évben: a 18-22 évesek 46,7 százaléka, a 23-30 évesek 60 százaléka, míg a 31 évesnél idősebb korcsoport 65,4 százaléka szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt. Ez a legfiatalabbaknál több mint 15, az utánuk levőnél 8, míg az idősebbeknél 2 százalékpontos emelkedést jelent tavaly óta.

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban idén is az egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők azok, akik szedtek már étrend-kiegészítőt (62,7 százalék), ami egyébként két százalékpontos emelkedést jelent 2018-hoz képest. A középfokú vagy alapfokú végzettséggel rendelkezőknél az ilyen terméket szedők aránya alacsonyabb: 51 százalék és 39 százalék. Az előbbi korcsoportnál ez 18 pontos ugrást, utóbbinál viszont közel hatpontos csökkenést jelent tavalyhoz viszonyítva.