Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet épül a hazai kkv-knak

2019.10.21. 16:34

Vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezetet alakítunk ki a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Budapesten, a Kárpát EXPOrt elnevezésű Kárpát-medencei Gazdasági Konferencián és Kiállításon.

Az innovációs és technológiai miniszter kiemelte: erősíteni kell a magyar kis- és közepes cégek innovációs tevékenységét és a digitalizációhoz kapcsolódó teljesítményét, ehhez a kormány még inkább javítja a vállalkozások üzleti környezetét.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter vállalkozásbarát kormánypolitikát ígért a jövőben, mind az adópolitikában, mind pedig a szabályozásbanForrás: MTI/Kovács Attila

Nagyon fontos, hogy a hazai és határon túli, Kárpát-medencei, elsősorban magyarok lakta térségekben működő cégek és egyetemek, oktatási intézmények együttműködése tovább erősödjön a jövőben - mondta Palkovics László újságíróknak a konferencián elmondott beszédét követően.

Az innovációs és technológiai miniszter előadásában elmondta: a magyar gazdaság összességében nagyon jól teljesít, ezt a GDP idei első féléves bővülése is bizonyítja, az egész éves gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások is biztatóak, a kkv-k teljesítményét azonban javítani kell.

Miközben a hazai kkv-knál dolgozik a magyarországi foglalkoztatottak kétharmada, addig a Magyarországon megtermelt hozzáadott értéknek alig több mint felét állítják elő a kis- és közepes cégek.

A hazai vállalkozások számára 2010 óta nagymértében javult az üzleti környezet, jelentősen csökkent például a kkv-k adóterhelése. 2010 óta a magyar GDP mintegy 24 százalékkal bővült, a kkv-k exportja 45 százalékkal emelkedett.

A magyarországi kis- és közepes cégek áru- és szolgáltatás-kivitelét tovább kell javítani, bővíteni, ösztönözni kell őket, hogy a nemzetközi piacra is kilépjenek - mondta a miniszter. Ebben segítheti ezeket a vállalkozásokat a kormány magyar multikat támogató programja, mert a kkv-k egy-egy nagyobb magyar vállalat beszállító hálózatához kapcsolódva kiléphetnek a nemzetközi színtérre.

A hazai kkv-k tevékenységének erősítésére jelentős források állnak rendelkezésre 2019-ben, összesen 175,15 milliárd forint, amiből 98,45 milliárd forint vissza nem térítendő pénzösszeg.

Palkovics László szólt arról is, hogy az is nagymértékben javítaná, növelhetné a kis cégek eredményességét, versenyképességét, ha a mostaninál jobban bekapcsolódnának a szakképzés folyamatába és a felnőttképzésbe. Erősíteni kell a jövőben a hazai kkv-k és egyetemek együttműködését, esetleg közös gazdasági programokat is ki lehetne dolgozni. A határon túli együttműködést javíthatja a jövőben, ha az ország nagyvárosaiban, például Győrben, Miskolcon, Debrecenben, Zalaegerszegen, Pécsen vagy Szegeden működő egyetemek, illetve felső oktatási intézmények kiterjesztenék tudományos, oktatási illetve innovációs tevékenységüket a határon túli magyarok lakta területekre is.

A CED Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai támogatásával harmadik alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei gazdasági konferenciát és kiállítást, ahol mintegy 300 magyarországi és határon túli vállalkozás mutatkozik be a meghívott regionális és nemzetközi disztribútorok, nagykereskedők, viszonteladók előtt. A mintegy 2000 látogatónak lehetősége nyílik a közvetlen kapcsolatfelvételre, üzleti tárgyalások lefolytatására az állami és szakmai szervezetekkel, és a regionális gazdasági élet szereplőivel.