Megszületett a döntés a jegybanki alapkamatról

2019.10.22. 14:27

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón a mostani kamatdöntő ülésén.

A jegybanki döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll.

Nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás

A várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa 0,90 százalékon tartotta az alapkamatot, valamint -0,05 százalékon az egynapos betéti kamatot, míg az egynapos hitelkamat 0,90 százalék maradt. A Monetáris Tanács a szeptemberi ülésén az inflációra ható lefelé mutató kockázatok miatt a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról, legalább 300-500 milliárd forintra emelte. Az adószűrt maginfláció szeptemberben ugyan 3,4 százalékra emelkedett, így is számottevően elmaradt az MNB várakozásaitól. Az infláció ugyanakkor 2,8 százalékra mérséklődött - írja a döntés körülményei kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az infláció a következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, ami már a nyári hónapokban is megfigyelhető volt. A Monetáris Tanács a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg a beérkező adatok függvényében hoz további döntést a monetáris kondíciókról. A monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás"- írja az elemző.

Másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, mind az EKB, mind a Fed csökkentette a kamatokat, illetve az EKB a kifejezetten gyenge euró-övezeti növekedési kilátások miatt bejelentette az eszközvásárlási program újraindítását, valamint a célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO-III). Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd középtávon fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését.

A monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek - olvasható a monetáris testületnek a kamatdöntés után kiadott közleményében. Ebben jelezték: a monetáris tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.

A tanács úgy ítéli meg, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet.
A tanács ezeknek a tényezőknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére - olvasható a dokumentumban.

Így arra számítunk, hogy a MT alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor számítunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre még nem kerül sor. A vezető jegybankok várható lazításai miatt, valamint a jövő év második felében a 3 százalékos inflációs céltól elmaradó infláció miatt jövőre nem várunk szigorítást, így legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítunk, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor - teszi hozzá a Takarékbank szakértője.