Jóslatok arra, hogyan nézhet ki a jövő közlekedése

2019.11.19. 11:19

Az ma már gyakori téma, hogy az autózás és a tömegközlekedés belátható időn belül, mondjuk 10-15 éves távlatban teljesen máshogy nézd majd ki, mint ma. Utánanéztünk annak, hogy a jóslatok közül melyek azok, amelyeket az erőteljes változások alá is támasztanak.

A repülő autók eljövetelére egyelőre még nem mutatnak a gépjárműiparban zajló folyamatok, de erősen láthatóak más markáns trendek. Ide tartozik, hogy a világ legnagyobb fejlesztési büdzséivel bíró autógyárak beszálltak az önvezető autókkal kapcsolatos kutatásokba, de ilyen az is, hogy az elektromosautó-állomány ugyan arányaiban még mindig csak pár százalék, az értékesítése ugyanakkor továbbra is erőteljes növekedést mutat Európában, Kínában és az Egyesült Államokban egyaránt.  Ide tartozik az is, hogy egyre népszerűbb az autómegosztás: mára szinte mindegyik nagyobb autóipari vállalat beszállt valamilyen carsharing szolgáltatásba.

Körkép az európai autómegosztási piacról

2019 év eleji adatok szerint Budapesten a közösségi autózásban részt vevő aktív felhasználók 50-60 ezren voltak, vagyis ez alapján már elterjedt szolgáltatásként beszélhetünk a hazai carsharing piacról. Lassan, de biztosan zárkózunk fel a hasonló méretű európai nagyvárosokhoz, amelyek már a piac egy érettebb fázisában vannak, ezek Anglia, Németország és Franciaország nagyvárosai.

Európa, relatív kis méretéhez képest, a világ autómegosztó felhasználóinak nagyságrendileg 50 százalékát adja. Míg itthon egyre inkább megszokottá válik és beépül a budapesti közlekedők mindennapjaiba a közösségi autózás, addig külföldön egyre több kutatás bizonyítja azt, hogy a megosztásra épülő szolgáltatások terjedésével párhuzamosan megáll a saját autók számának növekedése, sőt elindult a csökkenés. 

Autómegosztás: a tulajdonlás elengedése és tudatosabb közlekedés

Az autómegosztás terjedése magával hozza, hogy egyre többen mondanak le a saját kocsiról. Ezt a folyamatot leginkább ahhoz hasonlíthatjuk, mint amikor a CD-lemez gyűjteményünk felköltözik a Spotifyba, vagy ahogy a DVD-ink felköltöznek a Netflixbe: nem feltétlenül kell, hogy a tulajdonosa legyünk valaminek, hogy a használatának előnyeit élvezhessük.  A jelenség nemcsak az autók számát csökkenti, de amerikai kutatások szerint a felhasználókat is tudatosabb döntésre készteti, és elkezdenek más közlekedési módokat (tömegközlekedést, megosztásos biciklit vagy autót) is kipróbálni. Egyszerűen elkezdett szépen lassan beivódni a gondolkodásunkba, hogy jobban átgondoljuk: minden helyzetre az-e a leggyorsabb, legkényelmesebb vagy akár a legzöldebb megoldás, ha autóba ülünk. Több európai városban már most is működnek olyan applikációk, amelyek a megosztáson alapuló szolgáltatásokat egyetlen kényelmes felületen összefogják, és az adott utazáshoz a legjobb kombinációt javasolják.

A zöld már nem luxus, hanem kezd általánossá válni

Előreláthatólag, ha a repülő autók nem is, de az elérhető árú elektromos autók pár éven belül megérkeznek. Ahogy a megosztás esetén, így itt is vannak olyan folyamatok, amelyek az élet más területeiről gyűrűznek be a közlekedésbe. Ezek korábban inkább egy szűk csoporthoz szóltak, mára viszont egy sokkal szélesebb kör kapja fel rá a fejét. A változás akkor indult el, amikor a nagyobb gyártók felismerték a különböző vásárlói igényeket. A kulcsszó az elérhetőség és a megfizethetőség, legyen szó biotejről, ökobőrből készült dzsekiről vagy elektromos autóról. A Nielsen kutatócég jó pár éve végez elemzéseket arról, hogy a fogyasztók milyen viszonyban is vannak a fenntartható fogyasztói termékekkel és szolgáltatásokkal. Egy 2018-as összeállítás szerint a 60 országban megkérdezett válaszadók 41 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne az ökotermékekért akár többet is fizetni. 

Hasonló felmérés Magyarországon is készült. Az NRC kutatása szerint a magyarok hasonlóan vélekednek, sőt nagy részük akár 10-30 százalékkal is hajlandó lenne többet fizetni a zöld termékekért egy hagyományossal szemben. Bár egyelőre ezt az elképzelést a valóságban még ritkán követi tényleges költés, hiszen a rendszeresen zöld árucikkeket, szolgáltatásokat vásárlók aránya itthon mindössze 8 százalék. Az Európai Számvevőszék felmérése szerint a légszennyezettség a városokban élőket érinti a leginkább, rájuk a legártalmasabb. Viszont, ha városiként zöld termékeket és szolgáltatásokat választunk, akkor jelentős hatással lehetünk környezetünkre és annak védelmére is. 

Az önvezető autók és az okosvárosok kora

A megosztáson alapuló szolgáltatások, a zöld termékek, a fenntarthatósági és környezetvédelmi törekvések terjedésén túl a technikai fejlődésről is szólnak a trendek. Optimista várakozások szerint az önvezető autók már 5 éven belül beléphetnek a carsharing szolgáltatások területére, de pesszimistább számítások szerint is 2030-ra elérjük, hogy az Európában autóval megtett kilométerek 40 százalékát önvezető megoldások adják majd. 

Budapest első carsharing szolgáltatója erre folyamatosan felkészül, sőt elébe is megy: minél több belső folyamatot - autómozgatást, töltést, ügyfélkezelést - tesz adatalapúvá, hosszú távon pedig az elektromobilitásban és a mesterséges intelligencia által vezérelt megoldásokban hiszünk – mondta el Michaletzky Bálint, egy kizárólag elektromos autókból álló autómegosztó szolgáltató ügyvezető igazgatója.

A carsharinget tekinthetjük az önvezető autózás előszobájának, ahol az autó mindig ott van, ahol valóban lennie kell, ahol tényleg mindig használják, szemben azzal, hogy egy saját tulajdonú autó idejének 95 százalékában kihasználatlanul áll. Ez pedig azt mutatja, hogy már küszöbön áll a közösségi autózás következő szintlépése, amely az önvezető megoldások miatt jön el hamarosan.