A munkaerőpiacra egy év alatt tízezreket sikerült bevonni, továbbá javult a nők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkahelyi elhelyezkedése is – összegzi a Magyar Nemzet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019 első felére kiadott összegzése szerint Magyarországon a 20-64 éves korcsoport foglalkoztatása elérte a 75 százalékot, ezzel az ország teljesítette az Európai Uniónak tett munkaerőpiaci vállalását.

IllusztrációForrás: Pixabay

Az év első felében további 49 ezer főnek sikerült állást találnia a tavalyi év azonos időszakához képest, ráadásul 2010 óta mintegy 800 ezer fővel nőtt a munkavállalók száma. Ez a kedvező folyamat a közfoglalkoztatás jelentős zsugorodása mellett következett be, 2019 első felében átlagosan százezer közmunkást tartottak nyilván, ez egy év alatt 30 ezer fős csökkenést jelent.

A bővülés főleg a versenyszférát érintette, mivel a közszférában több mint négy százalékkal csökkent a munkavállalók száma.

A munkanélküliség átlagosan 3,4 százalékra csökkent az országban, ugyanakkor a régiókban jelentős eltérések tapasztalhatóak: Közép- és Nyugat-Dunántúlon 1,9 százalék a munkanélküliek aránya, ugyanakkor az Észak-Alföldön 6,5 százalék.

IllusztrációFotó: Marton Szilvia - Origo

Az inaktív, vagyis a munkanélküliek és az álláskeresők száma egy év alatt több tízezerrel, 300 ezer főre csökkent, a munkaerőpiaci bevonásukkal gyakorlatilag megszűnne a versenyszféra képviselői által említett munkaerőhiány.

2019 első felében csökkent a betöltetlen álláshelyek száma 2,5 százalékra, ez csaknem 80 ezer betöltetlen pozíciót jelent. A közszférában ugyanakkor 16 százalékkal, míg a versenyszférában több mint 6 százalékkal csökkent a betöltetlen pozíciók száma a tavalyi év azonos időszakához képest. A meghirdetett munkakörök kétharmadába fizikai dolgozót kerestek: a képzettséget nem igénylő pozíciókba 13 ezer főt, gépkezelői, valamint járművezetői pozícióba 11 ezer főt, míg az iparba és az építőiparba közel 8 ezer embert.

A munkaerőpiacra jó hatást gyakorol a magas kereslet miatt a jelentős bérfelzárkózás is.

Ráadásul tovább csökkent az inaktív munkavállalási korúak – vagyis a 15 és 64 év közöttiek – száma, a tanulóknál a változást főként a demográfiai okokra lehet visszavezetni, ezenfelül a felsőfokú oktatásban részt vevő hallgatók számára egyre vonzóbbá vált a tanulmányok melletti munkavégzés.

IllusztrációForrás: MTI/Komka Péter

11 ezren nem keresnek állást, annak ellenére, hogy két héten belül munkába tudnának állni, és 6 ezer ember állítja, hogy ilyen rövid idő alatt nem lenne képes betölteni egy pozíciót.