Tovább nőtt a foglalkoztatottság, rekordalacsony maradt a munkanélküliség

2019.10.29. 10:55

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 521 ezer fő volt, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és körükben a javulás is jelentősebb volt. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A nők esetében jelentős mértékű javulás történt.

Tovább tart Magyarországon a munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából.  A KSH adatait elemezve Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján  – illetve például az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek, és a következő években is ezt megközelítő ütem várható.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ehhez hozzáteszi, hogy  továbbra is kedvezőek a munkanélküliségi adatok, közben pedig az úgynevezett munkaerőpiaci tartalékot nyújtók tábora szűkült az idén. Szerinte még indokoltabbá válnak a szerkezeti változások.  A szakértő az adatokat kommentálva elmondta, hogy régóta jó mutatókat produkál a munkaerőpiac, de ma már egyre kisebb a tér a javulásra a munkanélküliségi ráta esetében vagy a foglalkoztatottak számát tekintve. Az egyik lehetőség az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot biztosítók táborába tartozókat a munkaerőpiacra terelni. A munkaerő-tartalékot többek között a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők adják.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A számuk viszont csökkent: az első fél évben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék pedig egyenetlenül oszlik el az országban a KSH-adatok szerint: a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 fő, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16 fő. Az is nehezíti a helyzetet, hogy viszonylag sokan vannak, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség, hogy a munkaerőpiac jobban ki tudja szolgálni az igényeket.  Fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát ösztönözni.