Sporttörténelmet írtak az Egyesült Államokban

egyetemi foci
BATON ROUGE, LOUISIANA - OCTOBER 12: LSU Tiger players run onto the field prior to the start of the game against the Florida Gators at Tiger Stadium on October 12, 2019 in Baton Rouge, Louisiana. Marianna Massey/Getty Images/AFP
Vágólapra másolva!
Az NCAA (Nemzeti Egyetemi Sportolók Szövetsége) kedden megszavazta, hogy a diáksportolók fizetést kaphassanak a nevük és a megjelenésük után. Ezenfelül a szabálymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy ügynököt alkalmazzanak, valamint szponzori szerződéseket írjanak alá. Az NCAA eddigi szabályai tiltottak mindenféle juttatást az egyetemi sportolóknak, ez viszont most annak ellenére is megváltozik, hogy néhány hete még az azonos jogszabályt elfogadó Kalifornia államot azzal fenyegették, hogy kizárják az ottani iskolákat az NCAA által felügyelt bajnokságokból.
Vágólapra másolva!

Korábban írtunk róla, hogy az egyetemi szabályok szerint a játékosok semmilyen pénzügyi juttatást nem kaphatnak, hiszen az NCAA őket diáksportolónak tekinti (student-athlete, az NCAA által megálmodott kifejezés), akiknek az ösztöndíj jelenti a fizetést is egyben. A sportolók egy része azonban már régóta tiltakozik ez ellen, ami nem is meglepő, hiszen az NCAA 2017-es bevétele már az 1 milliárd dollárt is átlépte, amelyből viszont a játékosok semmit sem láttak.

Illusztráció Forrás: AFP/Christian Petersen

Az egyetemi sportolók fizetéséről szóló vita minden évben felélénkül, azonban idáig nem volt jelentős változásra esély a kérdésben, pedig már többször bejárta a sajtót, hogy milyen nehéz körülmények között kell készülniük a játékosoknak a mérkőzésekre. A legemlékezetesebb talán Shabazz Napier, a University of Connecticut, ismertebb nevén a Uconn kosárlabdasztárjának vallomása volt, amikor egy interjú során elmondta, hogy rendszeresen éhesen fekszik le aludni.

Az NCAA és az egyetemek szerint azonban a játékosok mindent megkapnak, amire szükségük van, és olyasmihez is hozzájutnak, ami iránt rengeteg ember csak vágyakozik: a felsőoktatáshoz.

A tanulásra viszont nehezen jut idő, hiszen egy átlagos diáksportoló heti 43,3 órát tölt edzéssel és a meccseken, ez pedig 3 órával több, mint egy átlagos amerikai munkahét. Emellett pedig még 50 órát kell az iskolával kapcsolatos teendőkre szánniuk. Leegyszerűsítve: egy diáksportolónak két teljes állásban kell dolgoznia, pusztán azért, hogy az ösztöndíja megmaradjon. Továbbá, a játékosok rákényszerülnek arra, hogy órákat hagyjanak ki a mérkőzések miatt, hiszen az azokon való pályára lépés gyakran jár hosszú utazásokkal.

Illusztráció Forrás: AFP/Christian Petersen

Napier interjúja óta történtek pozitív változások az NCAA-nél, hiszen míg korábban limitálva volt, hogy hányszor és mennyit ehetnek a sportolók, addig nemrég bevezették a korlátlan étkezést számukra.

A fizetéssel kapcsolatban azonban eddig rendíthetetlennek tűnt az NCAA, és jelentős jogi támadás nem is érte a szervezetet ezen a területen egészen egy hónappal ezelőttig, amikor Kalifornia állam kormányzója Gavin Newsom aláírta a Fair Pay To Play jogszabályt.

Ennek értelmében a játékosok kaphatnak szponzori szerződéseket és pénzt csinálhatnak saját hírnevükből.

Ugyan a törvény 2023-ig még nem lép életbe, de az NCAA még az aláírás előtt fenyegető hangvételű üzenetet küldött az államnak, amelyben kijelentették, hogy ha Newsom aláírja a jogszabályt, akkor az összes kaliforniai iskolát kizárják az egyetemi bajnokságokból.

Ez már akkor is nevetségesnek tűnt, hiszen olyan óriások találhatóak az államban, mint a UCLA, a USC és a Stanford.

Az NCAA egyébként hivatalosan idén májusban kezdte el vizsgálni az egyetemi sportolók lehetséges pénzügyi juttatásairól szóló új szabály lehetőségét, viszont a folyamatot lényegesen felgyorsította nemcsak Kalifornia állam, hanem New York állam is, ahol szintén a döntéshozók előtt van egy hasonló dokumentum, azzal a különbséggel, hogy ott az egyetemek éves profitjának 15 százalékát visszaforgatnák a diáksportolók pénztárcájába.

Illusztráció Forrás: AFP/Getty Images/Marianna Massey

Kalifornia és New York államhoz október 24-én Florida is csatlakozott, erre pedig már az NCAA-nek is reagálnia kellett, így kedden egyhangúan megszavazták a diáksportolók fizetéséről szóló szabálymódosítást, ezáltal pedig esély nyílik a kötelékükbe tartozó 1100 egyetem 500 ezer sportolója számára, hogy pénzt keressenek tehetségükkel.

Ez persze közel sem azt jelenti, hogy mind a félmillió sportoló szponzori szerződéseket és különböző juttatásokat fog kapni, hiszen erre csak a legjobbaknak lesz lehetősége, de azon belül is főleg az amerikai foci- és a kosárlabda-játékosok számára. Az NCAA viszont továbbra is tiltja a toborzás szándékával kötött szerződéseket, valamint részvételhez és teljesítményhez kötött fiskális bónuszokat sem lehet adni a játékosok számára.

Nemcsak a diáksportolók örülhetnek, hanem a sport tematikájú videójátékok szerelmesei is, mivel a 2014-ben jogi per miatt leállított NCAA Football nevű játék nagy valószínűséggel visszatér az elkövetkező években.

Joe Burrow, az LSU Tigers irányítója Forrás: AFP/Getty Images/Chris Graythen

Az NCAA Football az EA egyik legsikeresebb szériája, a játék 2013-as verziója pedig még a mai napig is óriási népszerűségnek örvend, az új, bontatlan példányok az eredeti ár többszöröséért találnak gazdára az interneten, de van, aki csak emiatt a játék miatt szerzett be korábbi generációs játékkonzolt.

Andrew Wilson, az NCAA Football szériát készítő Electronic Arts (EA) vezérigazgatója tegnap jelezte is a Wall Street Journalnak, hogy azonnal ugranak majd a lehetőségre, amint tisztázódik a játékosok kompenzálásáról szóló szabályozás minden lényeges pontja. Ez azt jelenti, hogy legkorábban 2020 szeptemberében már újra több millió rajongó kezében lehet az NCAA Football új verziója.