Ez a program lehet a magyar nemzet sikerének a kulcsa

2019.11.09. 11:50

Az elmúlt 100-150 évben azok a nemzetek lettek sikeresek, amelyek képesek voltak a nemzetközi piacon is versenyképes, multinacionális cégeket felépíteni - mondta György László az új kis-és középvállalkozói stratégia kapcsán az Origónak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy látja, fontos, hogy mi is megbecsüljük és elismerjük azokat a vállalkozókat, akik nagy növekedési potenciállal bírnak és Magyarországon terveznek, ők ugyanis a mi leendő „magyar multijaink". A stratégia feladata a vállalkozások megerősítését szolgáló források felhasználásának hatékonyabbá tétele - mondta György László.

Miért most tartották fontosnak elkészíteni a 2030-ig tartó időszakra szóló KKV Stratégiát?

2019 tavaszán több mint 1000 vállalkozót és szakmai szövetséget kérdeztünk meg a hazai kis- és közepes vállalkozások helyzetéről, az elmúlt időszak sikereiről és az általuk érzékelt kihívásokról. A párbeszéd során világossá vált: a hazai kkv-k egységes intézményi keretet és a jövőt minden eddiginél jobban értő, célzott intézkedéseket várnak tőlünk, amelyek valós segítséget nyújtanak számukra a változó környezethez való alkalmazkodásban.

György László: Hét pillére épül az új magyar KKV-stratégiafotó: Talán Csaba

Milyen főbb területekre koncentrál a stratégia?

A stratégiával három célunk van: elismerés, megerősítés és tehermentesítés. Egyrészt azt látjuk, hogy az elmúlt 100-150 évben azok a nemzetek lettek sikeresek, amelyek képesek voltak a nemzetközi piacon is versenyképes, multinacionális cégeket felépíteni. Gondoljunk csak a német autókra, a francia repülőkre, a dél-koreai és amerikai telefonokra. Fontos, hogy mi is megbecsüljük és elismerjük azokat a vállalkozókat, akik nagy növekedési potenciállal bírnak és Magyarországon terveznek. Ők ugyanis a mi leendő „magyar multijaink".

A másik, hogy megerősítsük a stabilan működő, széles vállalkozói kört, akik sok embernek adnak munkát és az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a magyarok életszínvonala emelkedjen. Végül, de nem utolsósorban pedig ott a tehermentesítés, ami a vállalkozóbarát intézményi környezet megteremtését jelenti: olyan keretfeltételek kialakítása a cél, amelyek mellett a vállalkozóknak, amennyire csak lehetséges, kizárólag az üzleti tevékenységükre kell fókuszálniuk.

Ennek megfelelően a stratégia hét pillére olyan területekre terjed ki, mint a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtése, az e-kormányzás, a kkv-k innovációs és digitalizációs teljesítményének erősítése, a tudásátadás megkönnyítése, a finanszírozáshoz jutás, a nemzetköziesedés és a generációváltás támogatása.

Milyen területen a legégetőbb javítani a kkv-k helyzetén? Hogyan lehetnének még versenyképesebbek a régióban, és az EU-ban?

A jövő megkérdőjelezhetetlenül zöld, high-tech és magyar. És már az ajtónkon kopogtat. A változásokhoz a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak is alkalmazkodniuk kell. A dolog szépsége, hogy minden vállalkozás más és más, így igényeik is egyediek. Abban például mind egyetértünk, hogy a nemzetközi versenyben a cégek nemzeti tulajdonban tartása érték. Hogy ez megvalósuljon, az alkalmazott eszközök cégenként eltérnek: van, ahol már csak kevés hiányzik a világhírnévhez.

Őket a Magyar Multi Program keretében támogatjuk tanácsadással. Más esetben a cég alapítója lassan nyugdíjba készül. Itt abban próbálunk közreműködni, hogy legyen, aki a vállalkozás létrehozójának távozása után az üzletet továbbviszi. A feladat súlyát jelzi, hogy ezzel a kihívással a 100 millió forint feletti éves árbevételű cégek közül minden másodiknak, azaz mintegy 12 ezer vállalkozásnak szembe kell néznie a következő 10 évben.

"A környezetbarát megoldások nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem a termelékenységet is növelik"Forrás: MTI/Kovács Attila

A mi feladatunk emellett közreműködni abban, hogy a támogatások segítségével a kkv-k működése környezetbaráttá váljon, és megvalósuljon a versenyképességüket növelő technológiaváltás. Ennek kapcsán előttünk áll még a digitalizáció és az e-kereskedelem területén történő felzárkózás, ahol jelentősen elmaradunk az uniós átlagtól. A közeledést segítené a kkv-k képzésben való részvételi hajlandóságának növekedése: míg Csehországban a kkv-k 19,6 százaléka, Szlovákiában 16,7 százaléka, addig nálunk mindössze 14,3 százalékuk nyújt informatikai képzést munkavállalói számára.

A technológiaváltást segítő kiírásainkban vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a vállalkozások a termelékenységüket növelő beruházásokhoz. A Modern Gyárak Éjszakája programsorozatnak köszönhetően pedig a korszerű mintagyárak, üzemek és műhelyek látogatása során, működés közben ismerkedhetnek meg a cégek is a számukra legjobb ipar 4.0 megoldásokkal. Ha az osztrák farmokra vagy a finnek, svédek, norvégok energiatakarékos üzemeire tekintünk, akkor belátható, hogy a környezetbarát megoldások nemcsak a fenntarthatósághoz járulnak hozzá, hanem a termelékenységet is növelik, szóval érdemes ebbe az irányba mozdulnunk.

Mennyi forrást biztosíthatnak a vállalkozások számára a stratégia révén?

A stratégia feladata a vállalkozások megerősítését szolgáló források felhasználásának hatékonyabbá tétele. Ez egyszerre jelenti a már meglévő keretek összehangoltabb felhasználását, újabb források rendelkezésre bocsátását és a 2021-től kezdődő uniós költségvetési ciklusban a gazdaságfejlesztési források irányainak kijelölését.

A kkv-k fejlesztésére fordított források évente több száz milliárd forintot tesznek ki. A 2019-2020-as évben például csak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által biztosított források mintegy 164 milliárd forintot tesznek ki, ennek több mint fele vissza nem térítendő támogatás. Ehhez jönnek még a speciális konstrukciók és a szektorális költségvetési támogatások.

György László: A magyar tulajdonú vállalkozások eredményessége elengedhetetlen alapfeltétele a fenntartható gazdasági növekedésnekFotó: Polyák Attila - Origo

Mennyire illeszkedik a KKV Stratégia az uniós programokhoz?

Olyannyira, hogy a 2021-2027-es időszak tervezésének pedig a stratégia az egyik alapdokumentuma. Emellett az intézkedések finanszírozásának jelentős része uniós forrásból valósul meg.

A KKV Stratégia mennyiben alkalmazkodik majd a következő évek hazai költségvetéseihez?

Az EU-s források felhasználásának vannak korlátai, például vannak olyan térségek (így Közép-Magyarország) és a nemzetgazdaság számára kiemelt célok, amelyek finanszírozását nem teszik lehetővé, hiába kiemelkedően fontosak Magyarország számára. Ezek támogatásához a következő években is szükség lesz a hazai költségvetési forrásokra.

Mire a legbüszkébb a KKV Stratégia kapcsán?

A stratégiát bemutató rendezvényén az OECD messzemenőkig dicsérte a tervek összeállítását megalapozó széleskörű párbeszédet, méltatta az azt övező konszenzust és a szakmai tartalmat is. Valljuk be, az efféle elismerés nem gyakori egy nemzetközi szervezettől. Igazi, vitán felül jogos büszkeségre azonban az adhat majd okot, ha a cégek azt mondják, az intézkedések hasznukra voltak és segítették őket a fejlődésben, továbblépésben, segítségükkel sikeresen válaszolni tudtak a 21. század kihívásaira. A magyar tulajdonú vállalkozások eredményessége elengedhetetlen alapfeltétele a fenntartható gazdasági növekedésnek, a magyar családok tovább javuló életminőségének.