Másképpen mérné az inflációt az MNB

2019.11.11. 13:09

A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket. Ezek az országok adják a világ GDP-jének több mint 60 százalékát.

Matolcsy György, a jegybank elnöke, Nagy Márton alelnök, Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgató a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján is megjelent írásában a jelenség hátterét igyekszik feltárni. Az egyik kihívást annak megértésében vélik felfedezni, hogy pontosan milyen erők mozgatják korunk inflációs trendjeit és hogyan változtak meg ezek a tényezők a megelőző évtizedekhez képest. Másrészt úgy vélik, hogy a digitális átalakulás kezdetén elkerülhetetlenül felmerül az a kérdés is, hogy vajon a jelenlegi rendszerek képesek-e megfelelően mérni gazdaságok és azon belül az infláció mozgásait.

Mint írták, a digitális fejlődés nemcsak a gazdaság keresleti-kínálati viszonyait alakítja át, hanem az infláció- és általában a gazdasági teljesítmény mérését is új alapokra helyezheti. Erre azért is komoly szükség van, mert az ötödik ipari forradalom minden korábbinál nagyobb hatással bír, ám a következmények jelenleg még alig számszerűsíthetők.

A digitalizációval beköszöntött korban a hagyományos inflációmérési rendszerek pontossága egyre inkább megkérdőjelezhető a jegybank új tanulmánya szerintForrás: choreograph/123RF

A tanulmány szerint a gazdasági tranzakcióink és társadalmi interakcióink egyre nagyobb szelete kerül át a virtuális térbe, miközben a fizikai tárgyak birtoklása helyett az élmények vagy épp a legkülönbözőbb platformokhoz való hozzáférés válik értékké. Már pénz helyett is egyre gyakrabban információval fizetünk. Egy ilyen világról a 20. század közepén kialakított statisztikai rendszerek egyre kevésbé lesznek képesek megfelelő helyzetképet mutatni. Egyre több elemzés jelzi, hogy a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentősen is felülbecsülhetik. Ez a torzítás ráadásul a jelenlegi digitalizációs, technológiai forradalomban egyre jelentősebbé válik.

A digitális kor inflációjának természetes szintje alapvetően eltérhet a 20. században kialakított normáktól. Az inflációt meghatározó tényezők mélyelemzése mellett legalább ennyire fontos az infláció mérésének megreformálása is. A helyes, megfelelően időzített gazdaságpolitikai döntések alapja, hogy gazdaság működéséről a létező legpontosabb információkkal rendelkezzenek a döntéshozók. A technológiai fejlődés a méréssel kapcsolatban új problémákra világít rá. Sürgető lépés az ezekhez történő gyors alkalmazkodás.

A technológia a statisztikusoknak is segítőkezet nyújt. Csak rajtuk múlik, hogy milyen gyorsan hasznosítják az óriási adatbázisok és a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket. Aki e téren korábban és merészebben reagál majd, sokkal hamarabb képet alkothat a világunkat alakító új erők természetéről - zárul a jegybank elnöke, alelnöke és két ügyvezető igazgatója által írt tanulmány.

A tanulmány innen tölthető le.